20394. lajstromszámú szabadalom • Csomagolási és védőburok hordók számára

tett, a szalmavégeket egy szorító tartja meg leszorított helyzetükben. Ezen szorító lényegében egy tetszőleges ismeretes feszítőszerkezetből áll, mely a hordószélnek belső lejtős részének feszül és ez által rögzíttetik. A feszítő szerkezet a hordófenék közepe fölé jutó részén egy csavarral van ellátva, a melyre egy szorítótárcsa csavarható. Ezen szorító tárcsa fogja le a szalmaburkolat szabad végeit. Megjegyzendő, hogy a csavar a feszítő szerkezet helyett a szorítótárcsán is lehet alkalmazva. A rajzon föltüntetett szorító feszítőszerkezete lapolással egymásra illesztett (2 3) léczből áll, melyek szabad végeiken ferdén le vannak vágva és a hordófenék görbületének megfelelően le vannak kerekítve. Az alsó fenekén áthatol a (4) csavar (6. ábra), mely forgásában tetszőleges módon meg van gátolva, pl. a rajz szerint az által, hogy feje az alsó léczet részben körülfogja. A fölső lécznek a csavar számára hosszúkás nyílása van, hogy holt mozgásokat megengedjen, a mi azonban nem föltétlenül szükséges. Ezen feszítő léczek könnyen illeszthetők a hordó fenekére az átmérő irányában (3. ábra) és ezekre boríttatik a szalma (2. ábra); akiálló (4) csavarra most az (5) szorító tárcsát csavarjuk, miáltal a burkolat szilárdan a hordóhoz van kötve. Az ily burkolat kezelése igen gyors és a burkolat eléggé tartós, miáltal alkalmazása gazdaságilag is nagyon előnyös. Tartóssága növelhető az által, hogy a szalmát stb. alkalmas szövetalapra, czélszerűen jutaszövetre varrjuk, különösen ha a burok külső részét a szövet képezi, melyet azonban belül is lehet alkalmazni. Ha a burkolatok szövetalapon készülnek, a szorító szerkezet el is maradhat. Ilyenkor a szövet kissé túl ér a szalmán és szegélyébe húzott szalaggal vagy kötéllel összehúzható és ólomzárral látható el, a mely körülmény szintén igen fontos (1. és 2. ábrában a hordó alsó részén föltüntetve). Ha a hordókat ily módon csupán ólomzárral akarjuk biztosítani s fagyás ellen védeni nem kell, akkor elég a vászonburkolat, és a szalmabélés elmaradhat. Ilyenkor czélszerű már tömlő-alakúra szőtt varrásnélküli szövetet használni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hordóburkolat, mely szalmából, sásból vagy hasonlókból, vagy pusztán, vagy szövetalapra, czélszerűen jutaszövetre varrott, avagy tisztán, esetleg varratnélküli tömlőalakra szőtt szövetből készült hengeres csőből, vagy kifejtett és a hordó körül göngyölve, összevarrt vagy kapcsolt hőszigetelő hengerből áll és melynek szabad végei, miután a burkolat a hordó szélén megtöretett, a hordó fenekére hajtatnak és itt alkalmas módon rögzíttetnek. 2. Az 1. pontban igényelt szövetalappal bíró vagy tisztán szövetből álló burkolatok széleinek a szövet kiálló szélének szegélyébe húzott szalag vagy kötél, melynek segélyével a szélek öszszehúzhatók és ezen helyzetben a kötél csomózása által és esetleg ólomzárral biztosíthatók. 3. Az 1. pontban igényelt burkolatok széleinek rögzítésére szolgáló szorító, mely a hordó széleibe kapaszkodó hordófenék középpontja fölé eső helyén csavarral ellátott, tetszőleges feszítőszerkezetből és a csavarra erősíthető szorító tárcsából áll. 4. A 3. pontban igényelt szorítószerkezet kiviteli módozata, melynél nem a feszítőszerkezet, hanem a szorító tárcsa van csavarral ellátva. I 5. A 3. pontban igényelt szorítószerkezet foganatosítási alakja, mely két egymásra lapolt, szabad végeiken ferdén metszett és a hordófenék görbületének megfelelőleg lekerekített (2 3) léczből, az ezeken átmenő elfordulásában gátolt (4) csavarból és ez utóbbira csavarható (5) tárcsából áll. U rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TAKSASÁO NYOMOÁJA BUDAPESTEN-