20382. lajstromszámú szabadalom • Járműkerék

3 — (0) gyűrűkhöz forgathatóan vannak meg- , erősítve, ezt megengedik. Az agynak a segédagyhoz való ezen relatív mozgása okozza azt, hogy az (S) kötélnek (a) ága lefelé meg lesz feszítve és ugyanakkor a (b) ága meglazul, úgy hogy az (a) ág által a tengely fölött lévő (J) nyereg le lesz húzva. Ez által a segédagy és a kerék előre fog mozogni, addig, míg csak az (a) ág felfüggesztési pontja a kerék középpontján kívül esik és a kerék másik oldalától távolodik, ugyanakkor a kerék hajtására szolgáló erőkar is nagyobbodni fog, a mennyiben egy közönséges kerékben az agy közepétől a küllős keréktalpig való távolság az egyik erőkar, a másik erőkar pedig az agy közepétől a küllős kerék külső kerületéig való távolság. Jelen szerkezetnél ezen két erőkar csaknem egyenlő. Ugyanakkor, midőn a főagy a segédagyhoz viszonyítva, részben mozog a (b d e) ós (f) ágak meglazulnak éis addig, míg az (a) ág meg van feszítve, a főagy a (g) ponton túl fog gördülni; a miáltal az agy középpontja a kerék középpontja felé, illetve a kerék mozgásának iránya felé fog szorulni (lásd 5. ábra). Ez természetesen átviszi a rajta lévő súlyt a kerékre és ezen súly a kereket előre fogja mozgatni. Hogy ez könnyen történhessék, arra a rugalmas (H) test szolgál. Ha a főagy meg lesz terhelve, akkor az agy függélyes irányban lefelé törekszik (1. 4. ábra) és rögtön érintkezésbe lép a pneumatikus tömlővel, mely az agynak alátámasztási fölületét képezi, úgy hogy ha a főagy a segédagyhoz képest mozog, akkor az említett tömlőn fog ez a mozgás végbemenni, mint azt a 7. ábra mutatja. Minél inkább nyomul lefelé az agy, annál jobban feszülnek meg az (S) kötél (a és b) ágai és a (Q) tartókat a pneumatikus tömlőhöz húzzák illetőleg ez a tartók által átveszi a súlyt. Abban a pillanatban, midőn a főagy kissé mozogni kezd, az (S) kötél (b) ágá- ' nak megfeszítése csökkenni fog, mert az (a) ág, úgyszintén az (e) és (c) ág megfeszül, de ez utóbbi ágak a súlynak a kerékre való ránehezedése által ismét meglazulnak, miáltal az agy előre mozgása egy pillanatra sem akad meg. A leírt előre való mozgásnak megfelelően történik a hátrafelé való mozgás is, t. i. akkor, ha az agyat ellenkező irányban hajtjuk. Ennek nagy fontossága van különösen kerékpároknál, pl. akkor, ha lejtőn megy lefelé, mert ezen hátrafelé való hajtás úgy működik, mint egy fék. T. i. az (S) kötél (c) és (e) ágai az (a) ág helyébe lépnek a kerék mozgása következtében, úgy hogy az agyra való haj tás ugyanaz marad. Mindezekből látható, hogy jelen találmánynál a kerékre nehezedő súly arra szolgál, hogy azt úgy előre, valamint hátrafelé hajtsa. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Járműkerék, az által jellemezve, hogy a kerékben egy segédagy úgy van egy főaggyal kombinálva, hogy ezen főagy a segédagyban van elrendezve, illetve olyan formán vannak ezen agyak egymással kapcsolatban, hogy a főagy a kerék középpontján át képzelt vízszintes vonal irányában és relatíve, az említett segédagyhoz elmozdulhat, miközben a kerékre nehezedő súly folytán ez a kerék is mozog. 2. Az 1. alatt igényelt keréknél a főagy az által jellemezve, hogy ezen főagy egy tengelyre alkalmazott karimákból áll, melyekre forgathatóan tartók vannak elrendezve, oly czélból, hogy az említett segédagy ezen tartókra támaszkodjék, melyek átviszik ezen segédagyra, a kereken lévő súly által okozott előre vagy hátrafelé való mozgást. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt segédagy, az által jellemezve, hogy ezen agy egy pár gyűrűből áll, melyek kereszttartók, illetve hidak által vannak egymással ösz' szekötve, melyeknek említett gyűrűkbe