20370. lajstromszámú szabadalom • Újítások írógépeken

az (NS, NS) mágnesek (N, N) sarkain meg­erősített (44, 44) rugókkal állanak összeköt­tetésben, melyeknek (45, 45) élekké kikép­zett szabad végei a (49) vaslemezkével el­látott és mágneses vonzás által helyen meg­tartott (48) tükörnek mozgó alátámasztási pontjait képezik, míg a (47) karon kiképzett (46) csúcs a tükör fix alátámasztását alkotja-Világos, hogy a két (42, 42) membrán úgy külön-külön, mint együttesen befolyásolhatja a tükör rezgéseit. Az elrendezésnek ezen módosítása még fontosabb akkor, midőn jelvevő készü­lék gyanánt nem optikai telefont, hanem mechanikai íróközeget használunk. Ilyen készülék például Thomson-féle «szifón re­korder» vagy a Frőhlich Oszkár által szer­kesztett kormozott papírszalagra író jelvevő készülék (Iíussschreiber). Ekkor pl a Thom­son-féle szifon rekorder két lengője egyet­len egy közös irópeczekkel van összekötte­tésben ; a mozgás átvitele természetesen ugyanazon szög alatt történik, mint a mi­lyen szöget az egyes írásjel elemek kom­ponensei képeznek. Minthogy ezen találmány tárgya a táv­iratoknak lehetőleg gyors közvetítésére szol­gál, előnyös a vonal elején egy (17) önin­dukcziós vezetőt párhusamosan bekapcsolni (5. és 11. ábra). Ezen esetben a jeladó és a jelvevő készüléknek a 11. ábrában föl­tüntetett kapcsolása olyképen módosítható (12. ábra), hogy a jeladó egyik (19) része a jelvevő állomás jelfogójának megfelelő (25) részével hurokvezetékbe, a jeladó má­sik (20) része pedig a (20) önindukcziós ve­zető középső részéhez van kapcsolva, míg a jelvevő állomás jelfogó készülékének meg­felelő (26) része az első (25) rész középső pontjából kiinduló vezetékbe van beiktatva és visszatérő vezeték gyanánt ezen második rész számára a föld szolgál. Ezen kapcsolási mód azzal az előnnyel jár, hogy a hurokvezeték indukcziómentes lesz, a másik vónalágnak pedig kicsiny lesz az ellenállása és önindukczíója. A jeladó készülék, mint a 13. ábrából látható, olyképen is módosítható, hogy a battériák egyes pontjait nem a dobnak ré­szeit képező tárcsákkal, hanem kellő számú egymástól elszigetelten elrendezett (36, 37, 38, 39, 40) kefével kötjük össze a mely esetben a dobnak több elszigetelt részre való osztása nem szükséges. Az elektromos kap­csolat ez esetben csak annyiban szenved változást, hogy a jeladó dobja áll a vonal vezetékkel összeköttetésben. Úgyszintén le­het a találmány lényegének változtatása nél­kül perforált papírszalag helyett mindazokat a közegeket használni, melyek árámimpul­zusoknak automatikus leadására általánosan használtatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Automatikus betüíró telegráf táviratoknak közönséges írásjelek alakjában való köz­vetítésére, mely lényegében áll: az irandó írásjelelemek irányának, nagyságának és egymástól való távolságának megfelelő csekély számú lehetőleg egyetlen egy áramimpulzust küldő automatikus jel­adó készülékből és a leadó állomáson megérkező impulzusokat azok jellegének megfelelő vonalban följegyző jelvevő ké­szülékből. 2. Az 1. igényben védett automatikus betű­író telegráf, illetve elrendezésnek egy foganatosítási alakja, olyan írásjelek köz­vetítésére, melyeknél zárt vonalak nem fordulnak elő, jellemezve olyan auto­matikus jeladó által, mely különböző időtartamú és egymást különböző idő­közökben követő áramimpulzusok leadá­sára alkalmas és mely több különböző feszültségű vagy különböző feszültségű és polaritású áramforrással összekötött, ezen áramforrások számának megfelelő számú, kontaktussal van fölszerelve, úgy hogy a jeladó az irandó írásjeleknek a sorokra keresztben menő elemei hosz­szának és egymástóli távolságának meg­felelő áramimpulzusokat szolgáltat. 3. Az 1. igényben védett automatikus betű­író telegráf, illetve elrendezésnek egy foganatosítási alakja, olyan írásjelek köz­vetítésére, melyeknél zárt vonalak is előfordulnak, jellemezve az egymástól

Next

/
Oldalképek
Tartalom