20368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenczéhez, gyantához és balzsamhoz hasonló anyagok előállítására
Megjelent 1901. évi január lió 19-én. MAGY. g||| KIR. szabadalmi jjjl jí hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 20368. szám. IV/b/l- OSZTÁLY. Eljárás kenczéhez, gyantához és balzsamhoz hasonló anyagok eló'állítására. DR KRONSTEIN ÁBRAHÁM VEGYÉSZ KARLSRUHEBAN. Pótszabadalom a 18707. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 junius hó 26-ika. Ha a törzsszabadalomban ismertetett eljárást lenolajra és az ezzel rokonolajokra, valamint diallylmalonsaveszterre, indenre alkalmazzuk, akkor a reakczió csak sűrű olajokat szolgáltat, melyek hosszasabb hevítés folytán sem mennek át szilárd halmazállapotba. Ellenben tovább megy a reakczió a faolajnál (woodoil), melyet a botanikában az aleurites cordata, vagy eleococoa vernicia vagy dryandra cordata nevek alatt ismeretes fa bogyóinak kisajtolása által állíttanak elő, valamint olyan anyagoknál, melyek az allylfahéjsaveszternek, mint azt a törzsszabadalomban a 3. példánál fölemlítettük és a malonsavmono- és diallylesztereknek, valamint a sztyrolnak typusával bírnak, föltéve, hogy ezek az anyagok a tartós hevítésnél meg nem bomlanak. Hosszabb ideig a levegő távoltartásával hevítve és a bomlási hőmérsékleten alul fekvő hőfoknál az imént említett anyagok olyan állapotba mennek át, melyben azok épen úgy, mint a természetes kemény gyanták: a kopál és a borostyánkő, oldószerekben már közvetlenül nem oldódnak, hanem csak az oldószerrel való hevítés folytán, mely lenolaj, repczeolaj, mákolaj és más hasonló olaj is lehet,illetve megömlesztés alkalmával mennek át az oldható módosulatba. A hőmérsékletnek azonban nem szabad túlmennie a bomlási hőfokon és czélszerűen 170° C-t tesz. Hasonlóképen viselkednek azonban ezen anyagoknak 50°/0 -nál dúsabb elegyei a föntemlített olajokkal és olyan anyagokkal, melyek magukban meg nem szilárdúlnak. Az említett anyagoknak és elegyeknek átmenetele a szilárd halmazállapotba még a hevítés folyamán megy végbe. A sztyrol he^'fcése által ilyen módon egy üvegszerű anyagot kapunk, melyet organikus üvegnek nevezhetünk. Egyéb telítetlen vegyületekből, így pl. fahéjsavallyleszterből, cyklopentadokból, malonsavmonoallyleszterből, malonsavdiallyleszterből stb. ezen eljárással sárgás anyagok képződnek, melyek külsejük, valamint egyéb tulajdonságaik tekintetében úgy viselkednek, mint a természetes borostyánkő. A faolaj magában, valamint ennek 50% os vagy dúsabb elegyei más, magukban véve nem sűrűsödő anyagokkal, ezen eljárással szilárd oldhatatlan anyagokká alakúinak át, melyek hosszab ideig tartó hevítésnél sem vesztik el rugalmasságukat. Első sorban egy szilárd ragadós anyag képződik, mely ragadósságát hosszasabb hevítés folytán elveszti ugyan, azonban mindamellett még rugalmas marad. Ezek a kész termékek szi-
