20354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyetlen vezeték vagy szomszédos szikratávíró készülék segélyével egyidejüleg több távirat továbbítására

rugalmasan megerősített (12) lyukasztó , lefelé nyomatik, miáltal a (6) papirszala- j gon egy lyuk képződik. A lyukasztó le- ! felé mozgatását a (14) zárkereken lévő (15) peczkek eszközlik. A (14) zárkerék, mely mozgását a (16) kerékműtől nyeri, állandóan a nyíl irányában forogni igyek­szik, a mi azonban csak a billentyű le­nyomása alkalmával következhetik be, a mennyiben ugyanis ekkor az akasztó meg­emeltetik. A kerék különben minden bil­lentyűlenyomásnál csak 180°-kal képes el­forogni, úgy hogy tehát a papírszalagon mindig csak egy lyuk képezhető. A (12) lyukasztóval egy vonalban több elállítható (17) kontaktrúgó van elren­dezve, melyeknek legömbölyített végei ru­gósan a (6) papírszalagra feküsznek. A papirszalag alátámasztására ezeken a he­lyeken megfelelő számú (18) fémdarabkák szolgálnak. Mindegyik lyuk, a mit a lyu­kasztó készít, a szalag tovamozgása alkal­mával a rúgók végei alatt kénytelen el­haladni. E rúgóvégek rendes körülmények között a papirszalag által a (18) fémda­rabkáktól szigetelve vannak, ha azonban valamely rúgóvég alá egy lyuk kerül, egy pillanatra fémes érintkezés létesül. A rú­gók egymással és egy (19) áramforrás egyik sarkával össze vannak kötve, míg az áramforrás másik sarka az egymással szin­tén összekötött (18) fémdarabkákkal érint­kezik. Ezen áramkörbe azonkívül egy (20) relais van iktatva. Ha a rúgóvégek egyike a hozzátar­tozó fémdarabkával érintkezésbe jön, a (20) relaisn áram folyik keresztül, mely tehál? a (21) mágnes-armatúrát magához vonzza, miáltal a (22) vonaltelep áramköre zárul és egy pillanatra áram folyik az (5) táv­íróvezetékbe. Miután a (6) papirszalag ál­landó sebességgel mozog, mindegyik lyuk által előidézett áramimpulzusok egymást olyan időközökben fogják követni, a mi­nők a (17) rúgóvégek kölcsönös távolsá­gainak megfelelnek. A fölfogó készülék berendezése a le­adó készülékétől annyiban különbözik, hogy a lyukasztót működtető (23) zárkerék ki-3;KCL SZTCLISCL nem billentyű, hanem egy (24) mágnes segélyével történik, mely a vonal­vezetékbe van iktatva. Ha ezen áram megy keresztül, ez a (25) armatúrát magához vonzza és az akasztót kiemeli. Az arma­túra odavonzatása folytán azonkívül az áramkör (26)-nál megszakad, úgy hogy az armatúra ismét előbbi helyzetébe ugrik vissza és az akasztó újból becsappan. Ezen megszakítás czélja, hogy kizárja azt, hogy azon esetben, ha két impulzus közvet'enül egymásután érkezik a készülékbe, a má­sodik ne indikáltassék. Az egyes impulzu­soknak oly rövid időtartamúaknak kell len­niök, hogy midőn a (25) armatúra visz­szaugrott, a vonalvezetékben már ne foly­jék áram. Míg a leadókészűléknél a rúgóvégek és a fémdarabkák közti kontaktusok egy­mással párhuzamosan vannak kapcsolva, a fölfogó készüléknél ezek egymásután kap­csoltatnak. Az első és az utolsó (27) fém­darabka egy (28) állomási telep egyik sar­kával van összekötve, melynek árama azon­kívül egy közönséges Morse-készűlék vagy valamely egyéb hasonló távirdakészűlék (29) mágnesén is átfolyik. Ezen áramkör­ben azonban áram csak akkor folyhatik, ha a négy rúgóvég mindegyike fémes érintke­zésben áll a hozzátartozó (27) fémdarab­kával, azaz, ha mindegyik rúgóvég alatt a papirszalag egy-egy lyuka foglal helyet. Miután a (30) papirszalag rendkívül ál­landó sebességgel mozog, ama lyukak köl­csönös távolsága, melyek egy impulzus­sorozat beérkezése alkalmával a papírsza­lagba nyomatnak, az impulzusok időközei­nek felel meg. Ha a rúgóvégeket ugyan­azon kölcsönös távolságokba állítjuk be, mint a melyekben ezen lyukak vannak, akkor az említett széria minden egyes be­érkezése alkalmával és csupán csak akkor valamennyi rúgóvégnél egyidejű érintke­zés áll be. Ekkor a (28) telepből a (29) mágnesen keresztül áram folyik, tehát a (29) mágnes a (31) armatúrát magához rántja és a (32) papírszalagra egy pon­tot nyom. A (32) papirszalag, mint a kö­zönséges Morse-készűlékeknél, lassan fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom