20350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Nernst-lámpák és ezek automatikus kikapcsolóinak működtetésére

- 3 kapcsolt ellenállás nincsen föltüntetve, mivel a csévél-e göngyölt sodronyok ilyen ellenállás gyanánt szolgálhatnak. A fűtőtesttel a (31) ellenállás van szorosan kapcsolva, mely a fűtőtesten átfolyó áram potencziálját redukálja. A 8. ábra szerint az automatikus kikapcsolás egy nagyobb számú izzó szállal bíró rendszernek bizonyos izzószálaira van szorítva. Ugyanis a (16) fűtőtest hat izzó szál közül csak három izzószálra hat be. Azt tapasztaltuk, hogy alkalmas elrendezés mellett a többi izzószálak az előtte való izzószálak által egymás után hevíttetnek föl. Az előzetesen meggyújtandó izzószálak számát termézzetesen tetszőlegesen módosíthatjuk. A 9. ábra szerint az izzószállal több előkapcsolt ellenállás szorosan van összekötve. Ezen ellenállások a rövid (32) vassodronyokból állanak, melyek egy-egy evakuált vagy valamely neutrális gázzal, pl. a hydrogénnel megtöltött tartályba vannak bezárva. Habár a rajz szerint az egyes sodronyok különkülön tartályban vannak elrendezve, lehetne azokat egy közös tartályban is elrendezni és egymással párhuzamosan kapcsolni. A 10. ábrában a kikapcsolón kívül oly szerkezet is van föltüntetve, mely a fűtőtestet az izzószálhoz közelíti, és mihelyt a fűtő áramkör megszakíttatik, attól eltávolítja úgy, hogy a fűtőtest nem szenved az izzószál hősugarai alatt. Itt a (8) solenoid a forgathatóan ágyazott (40) emeltyű révén, mely a (18) magot hordja, a fűtő áramkört a (41 és 42) kontaktusok között szakítja meg. Maga a (16) fűtőtest a (34) solenoidnak (33) magjára van fölfüggesztve, mely rendesen a (43) rúgó által a cséve közepe fölött kissé magasabban tartatik meg. A lámpának az áramkörbe való bekapcsolására a (45) kapcsoló szolgál. A (34) solenoiddal a nikkelből, rézből, vasból vagy hasonló anyagból készült (35) solenoid szorosan van kapcsolva, mely a zinkből vagy más, a hő hatása alatt erősen kiterjedő anyagból készült (36) rudat szorosan körülveszi, de ettől el van szigetelve, mely utóbbi a (37) emeltyűvel van összekötve, mely a (36) rúd kiterjedése következtében ellendíttetvén pl. a (38) rúgós kilincset szabadon bocsátja. Az áram a (35) solenoidból a (36) emeltyű egy részén és a (38) rúgós kilincsen át folyik. Ha a (8) solenoid bármely oknál fogva a fűtő áramkört már nem szakíthatja meg, akkor a (36) rúd kiterjedvén, a (37) emeltyűt elállítja és ezáltal a (38) rúgós kilincset szabadon bocsátja. A 11. ábra oly elrendezést láttat, melynél az automatikus kikapcsoló működtetésére szolgáló energiát nagyobbrészt a fűtő áramkör és csak kis mérvben az izzó szál áramköre szolgáltatja. A (8) cséve ezen esetben úgy az izzó szál, mint a fűtő test áramkörébe van bekapcsolva. Vagyis a fűtő áramkör azon átáramlik, ha a (181) fegyverzet a (39) határolón fekszik föl, míg az izzó szál árama azon a szokásos módon van keresztül vezetve. A cséve tekercselése akként van méretezve, hogy a fűtő áramkör egyedül nem idézheti elő a fegyverzet vonzatását, ellenben, ha ehhez még az izzó szálon átfolyó bizonyos mennyiségű áram hozzájárul, a fegyverzet vonatik. A gyakorlatban ajánlatos a még szükséges, az izzó szálon átvezetendő áramot lehetőleg kicsinyre választani. Belátható, hogy az említett fűtő áram és az izzó szálon legelőször átbocsátott áram számára tudunk oly (8) csévét szerkeszteni, csakhogy most már az szükséges, hogy az izzó szál normális árama oly erős legyen, hogy a fegyverzetet vonzatása után azt vonzottan meg is tartsa és ne engedje a (39) határolóval érintkezésbe jönni. Ezen elrendezésnél, a mint az ábrában látható, a fegyverzetnek a határolóval való összeköttetése az izzó szálak áramkörével párhuzamos kapcsolásban áll, úgy hogy az említett összeköttetés megszakításakor föllépő szikrázás minimumra van redukálva. A kikapcsolót e szerint a fűtő áramkör áramának és egy egyetlen izzó szálon átáramló áramnak vagy ennek egy részének összegével működtetjük úgy, hogy ezen működtetés mindenkor biztosítva van, föl-