20342. lajstromszámú szabadalom • Újítások üvegszemcsékből égetett műkövek előállítására szolgáló eljáráson és formákon

— 2 — A formát — mint az a 4. ábrán lát­ható — egy asztalra állítjuk, az (e) üre­get homokkal töltjük, azután a mozgat­ható (c) feneket betoljuk. Ha ez megtör­tént, a formát az 5. ábrán látható hely­zetbe visszük és a (c) födelet a (d) papír­lappal födjük le. A formáló mellett több,y pl. három különböző szemcséjű üvegporral telt szekrény áll. A különböző szemcse­nagyságot alkalmas, tetszőleges osztályozó berendezések segélyével határozzuk meg, mely osztályozó berendezésen a zúzóműből jövő üvegport átvezetjük. A munkás a forma fenekén egy réteg durvább szemű üvegport helyez el, melyre finomabb szem­cséjű üvegport és végül egészen finom szemcséjű üvegport önt, ez az utolsó ré­teg képezi a kő látható fölületét. Ily módon elkerüljük az első hátrányt, a nélkül, hogy üvegveszteségünk volna, vagy hogy az üvegzúzás költségeit na­gyobbítanék. Ha a forma elő van készítve, a 6. és 7. ábrán látható módon kiképezett, tűz­álló anyagból készült, alapzatra állítjuk, melyek állandóan a kemenczében vannak és csak rövid időre emeltetnek abból ki, hogy a kész köveket friss anyaggal he­lyettesítsük. Az alapzatok eltávolítására alkalmas villák szolgálnak, melyek az alap­zatok megfelelően alakított mélyedéseibe nyúlnak. Ha az alapzatot a kemenczéből kiemel­tük, az azon lévő izzókövet egy munkás le­emeli és egy sajtóba viszi, egy másik mun­kás az 5. ábrán látható formát az alap­zatra állítj 3i, 3; (c) feneket kihúzza, mi­kor a (c) fenék és az üveg között lévő (d) papírlap meggátolja, hogy az üveg is kihúzattassék. Most már a formát fölfelé leemeljük, visszavisszük a formálóhoz. A homokformában lévő üveg az izzó alapza­ton foglal helyet (8. ábra), melyet azon­nal a kemenczébe helyezünk vissza. Az izzó alapzat csak oly rövid ideig van a hi­deg levegőn, hogy az alatt kárt nem szen­vedhet. Az üvegport tehát homokformá­ban visszük a kemenczébe, a bádogforma sohasem jut a tűzbe és az izzó alapzaton csak oly rövid ideig áll, hogy meg nem sé­rülhet. A 9. ábra egy különleges formát ábrázol, mely több egymástól néhány cm. távolság­ban lévő választófallal van ellátva Ezek a választófalak bádogból készülnek, és a formák (k) belső falán megfelelő módon meg van­nak erősítve, úgy hogy ezt több kamrára osztják, melyekben az (f) réteg helyet fog­lal és melyek meggátolják, hogy ezt a ré­teget a mozgatható (c) fal mozgásával mar­gával vigye. Ezért a (d) papírlapot fölösle­gessé teszi. Magától érthető, hogy a szó­ban lévő találmány tárgyát képező újítá­sok más tárgyak előállításánál és nemcsak kövek égetésénél ugyancsak használhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás üvegszemcsékből égetett műkö­vek előállítására szolgáló eljáráson, az által jellemezve, hogy a porrá tört üve­get szemcse nagysága szerint osztá­lyozva vízszintes rétegekben helyezzük el, oly módon, hogy a legdurvább szemű üvegpor legalúl, a középfinom közepén és a legfinomabb legfölül legyen, hogy egyenletes külsejű terményt állíthas­sunk elő. 2. Újítás üvegszemcsékből égetett műkö­veknek formálásánál, az által jelle­mezve, hogy a magas hőmérsékletnek kiteendő formát tűzálló homokból ké­szítjük, mely tűzálló homokforma elő­állítására egy a magas hőmérsékletnek ki nem tett bádogformát használunk. 3. A 2. alatt védett újítás kiviteli módo­zata, az által jellemezve, hogy a forma képezése előtt a homokot és azután a formálandó anyagot egy tűzálló alapza­ton helyezzük el és a tűzálló alapzat­tal együtt visszük a kemenczébe. 4. A 3. alatt védett újítás kivitelére egy forma, mely az eljárás egyszerűsítése czéljából lehetővé teszi, hogy a homok­formát és a formálandó anyagot egy­szerre vigyük az alapzatra, mely forma kettősfalú bádogforma gyanánt van ki­képezve és melynek belső fala függé­lyes, külső fala kifelé lejt és egy a két

Next

/
Oldalképek
Tartalom