20338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok és értékesíthető melléktermékeknek egyidejű előállítására
Megjelent 1901. évi január lio 12-én. MAGY. gfg KIR. SZABADALMI fBj B f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20388. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék gázok és értékesíthető melléktermékeknek egyidejű előállítására. ATKINS GYÖRGY JÁNOS VEGYÉSZ TOTTENHAMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 21-ike. Jelen találmány tárgya világítási vagy más czélokra szolgáló gázoknak, illetőleg gőzöknek, valamint egyidejűleg többé-kevésbé értékesíthető melléktermékek előállítására vonatkozik. A mellékelt rajzlap ábráin vázlatosan oly készülékek vannak bemutatva, melyeknek segélyével a találmánybeli eljárás végrehajtható és a leírás kapcsán példa gyauánt folyton acetyléngáz előállításáról beszélünk, azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a találmánybeli eljárás minden oly esetben alkalmazható, midőn a gáz fejlesztése az acetylénéhez hasonló viszonyok között következik be s azonkívül azt is meg kell "jegyeznünk, hogy a találmánybeli eljárás a rajzokban bemutatott készülékektől eltérő készülékek segélyével is végrehajtható, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. Az említett rajzlapon az 1. és 2. ábra a gázfejlesztő készülék két különböző kiviteli alakjának keresztmetszete, a 3. ábra pedig a 2. ábrában bemutatott fejlesztő készüléknek a gáztartánnyal való kapcsolatát tünteti föl hosszmetszetben. A találmánybeli eljárás végrehajtása végett a karbidot szilárd vagy viszonylag száraz sókkal vagy más oly vegyületekkel vagy anyagokkal hozzuk érintkezésbe, melyek hydrogént és oxygént vagy kémiai csoportok gyanánt tartalmaznak más elemekkel vegyülve, vagy pedig a vizet kristályvíz gyanánt, vagy molekulavíz gyanánt tartalmazzák magukban, más elemekkel együtt, azonban nem tartozik a találmányhoz a karbidnak lekötetlen vízzel való érintkezésbe hozása, mivel az, hogy a karbidot a hozzávezetett víz fölbontja s ezáltal acetyléngáz keletkezik, új találmánynak nem tekinthető. Az eljárás foganatosítása végett például a kalcziumkarbidot nátriumkarbonáttal hozzuk érintkezésbe, minek következtében kölcsönös fölbomlás jön létre s eközben acetyléngáz keletkezik, mely világítási vagy más czélra fölhasználható, míg a visszamaradó termék kalcziumból, nátriumból, ezek karbonátjaiból és oxydjaiból áll. Vagy a kalcziumkarbidot a nátriumnak hydratizált monoszulfátjával vagy monokarbonátjával hozzuk benső érintkezésbe, miközben acetyléngáz fejlődik, mely tetszés szerint fölhasználható s azután a visszamaradó alkálikus terméket olajjal vagy más zsiradékkal és vízzel kezelve, szappanná alakítjuk át. Ha a karbiddal az acetyléngáz előállítása
