20322. lajstromszámú szabadalom • Mágnes tekercselés egyenáramú gépek és áramátalakítók számára

- 3 -ható, a mint ez a generátor vagy motor | kompoundáláshoz szükséges. Ha meghatározott fegyverzetáram számára | a kommutálási tér és ugyanazon fegyverzetáram számára az indukáló mágneses tér kivánt erősbítése vagy gyöngítése pl. Ampéretekerületben van megadva, akkor az előbbit (S kosinus értékét) (oe) abszczissza gyanánt (4. ábra), az utóbbit (S sinus értékét) (ef) ordinata gyanánt visszük föl. (of) ekkor a kompenzáló tekercselés nagyságát ugyanazon áramhoz viszonyítva adja meg. Ebből az áramerősséggel való osztás utján a tekerületek számát kapjuk meg; (X) pedig megadja a kompenzáló tekercselés helyzetét. Az 1., 2. és 3. ábrákban azon tértekercseléstől Hl. azon mágneses tértől eltekintettük, mely a fegyverzet mágneses terét kiegyensúlyozza. Ezen tekercselés azonban épen úgy, mint a kompenzáló tekercselés, a főáramkörben van beigtatva, úgy hogy a két tekercselést egymással tényleg kombinálhatjuk Legyen (oh) (4. ábra) a fegyverzet mágneses tere, (ohl) ennek ellenértéke, (oc) és (of) a kommutáló és pótló mágneses tér értékei. Ezek után (of) a két utóbbi eredője és (os) az (ohl) és (of) eredője; e szerint (os) a (§1) által meghatározott irányú azon mágneses teret jelenti, mely szorosan kapcsolt tekercselés által gerjesztve egyidejűleg a fegyverzet mágneses terének kiegyensúlyozását, a szikramentes kommutálást és a kompoundálást foganatosítja. A térmágnesnek itt föltételezett foganatosítási alakja, a hol a fegyverzet körül még a kefezónában is kis légköznek kell lennie, azt eredményezi, hogy az önindukczió koeffieziense, tehát a kommutálás elektromótorikus ereje is nagy lesz. Ennek következtében erős kommutáló mágneses teret kell gerjesztenünk, vagyis a kompenzálás tetemes tekerületszámot tesz szükségessé. Hogy ezen hátrányt elkerüljük és a kompenzácziót gazdaságossá tegyük, a következő módon járunk el: A térmágnesen, a rövidre zárt fegyverzetcsévével szemben, egy vagy több tekerületből álló zárt göngyölést rendezünk el. Ezen (a) tekerületek az 5. ábrában a (p 8) vonalakban fekvően vannak föl| tüntetve. A zárt tekerületek az egyenáram j által gerjesztett mágneses terekre nézve I semmiféle befolyással nem bírnak, ellenben a kommutálás által előidézett erőáramlásra visszhatást fejtenek ki. Azok ugyanis a rövidre zárt fegyverzetcsévéből kiinduló, gyorsan váltakozó erőáramlásnak ellentállanak, az impeíidancziát és következésképen az önindukczió koefficziensét is csökkentik. Ennek következtében a kommutáló mágne ses tér a rendesnél gyöngébb is lehet. Ha ugyanis (oe) (4. ábra) kis értéket venne föl, akkor (5) nagyobb és (of) kisebb volna, vagyis kevesebb tekerülettel is előidéznők a szikramentes működést és a feszültségszabályozást. I A helyett, hogy minden egyes kefe számára külön-külön zárt (u) tekeriiletet rendeznének el, lehet ezen tekeriileteket egymással össze is kötni (5. ábra), még pedig azon tekeriileteket, melyek a sarkok közötti helyzetüknél fogva nem egyneműek tehát (NS)-et és (SN)-et, mely esetben czélszerű. hogy a kommutálási művelet a különböző keféknél koinczidáló legyen. Váltakozó mágneses terek esetében ezeknek a (a) tekerületekre való indukáló hatását megakadályozandó, az egynevü (NS) tekerületeket (NS)-el és (SN)-et (SNJ-nel kötjük össze (6. ábra), mely esetben oly kefeállások czélszerűek, mely éknél a koinczidáczió nem következik be. A forgó áramátalakítóknál a viszonyok ugyanolyanok, mint a mellékkapcsolású gerjesztéssel bíró egyenáram gépeknél. Itt is föltételezzük, hogy a térmágnes a fegyverzet körül egyenletesen van elrendezve. A 7. ábra az ezen esetre vonatkozó diagrammot az előbbeniekével azonos jelzéssel láttatja. Itt is a kompenzáló mágneses teret a (fí fi) tengelyhez képest rézsútos irányban rendezzük el, hogy az indukáló mágneses tér a fegyverzetárammal növekedjék. Ezen esetben a feszültségszabályozást azonban közvetve foganatosítjuk, a mennyiben, ismeretes módszer szerint a mágneses tér intenzitásának változtatásával a váltakozó áramos fázisának eltolódását idézzük elő, mely