20287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lámpa villamos világítás előállítására

tekercs egyik vége a (14) fővezetékkel, má- j sik vége a (16) mag által működtetett (21) | fegyverzeten elrendezett, szigetelt (20) kontaktussal van összekötve. A normálisan ezen kontaktussal érintkező (22) kontaktuscsavar a (19) árammegszakító készüléknek (28) sarkával van összekötve. Ezen készülék másik (29) sarka az alkalmas (23) kapcsolón át a (15) fővezetékkel van összekötve. A (18) tekercs egyik vége a (14) fővezetékkel, másik vége a (71) ellenálláson keresztül a lámpa (7) vezetékével van összekötve. Végre a lámpának (8) vezetéke a (15) fővezetékkel van kapcsolva. Ha a (23) kapcsoló segélyével az áramkört zárjuk, akkor a (19) árammegszakító készülék gyorsan intermittáló áramot küld a (17) tekercselésbe, melynek segélyével a (18) tekercselésben kívánt potencziálú áramot indukálhatunk. Ezen nagy potenczíál a lámpában oly elektromos vagy eiektrochemiai állapotokat teremt, hogy az egyidejűleg a (14 15) fővezetékek segélyével bevezetett normális potencziálú áram át fog áramolni. Mihelyt a normális potienczálú áram a lámpán átfolyik, a (16) mag magahoz vonzván a (21) fegyverzetet, a (20) és (22) kontaktusokat egymástól eltávolítja. Ennek megfelelően a (17) tekercs áramköre megszakíttatik úgy, hogy a lámpa már most a normális áram által világító állapotban tartatik. A (21) fegyverzetnek említett mozgását a (24) mellékáramkör zárására is használhatjuk föl, mely a (25) ellenálláson át a (18) tekercseléssel párhuzamosan van kapcsolva, a hol is a (25) ellenállás akként van méretezve, hogy a (18) tekercselés a (16) magot elegendő mértékben gerjeszti, hogy a (21) fegyverzet vonzva tartassék. Ugyanis ezen mellékáramkör a (18) tekercs egyik végéből kiinduló (27a) vezeték, a (21) fegyverzeten szigetelten elrendezett (26) kontaktus, a (27) kontaktuscsavar, a (18) tekercsnek másik végével összekötött, a (25) ellenállással bíró (24) vezeték által képeztetik. A (19) árammegszakító-készülék bármily szerkezetű készülék lehet. Az ólomból készült (28) és (29) elektródák a nem vezető anyagból készült, (31) furatokkal bíró (30) edény által vannak egymástól elválasztva és a (32) edényben foglalt kénsavba merülnek. Az egyik (28) elektróda a (30) edény belsejébe, míg a (29) elektróda ezen kívül van elrendezve. Ezen készüléktől, mint ismeretes, azt követeljük, hogy az áramot igen gyors egymásutánban szakítsa meg; természetesen a föltüntetett készülék helyett más hasonló hatással bíró szerkezeteket is alkalmazhatunk. A 6. ábrában föltüntetett berendezésnél alkalmazott árammegszakító-készűlék helyett bizonyos körülmények között nagyobb potencziállal bíró elindító áram létesítésére a 7. ábrában föltüntetett egyszerű szikratekercseket alkalmazhatjuk, mely áll a (10) magból, a (14 15) fővezetékekkel összekötött, a (42) kapcsoló által beigtatható (41) primér és a (43) sekundér tekercsből, melynek egyik vége a (15) fővezetékkel, másik vége a lámpa (8) vezetékével van összekötve. A lámpának másik (7) vezetéke a (45) vezetéken, a (44) kapcsolón át a (14) fővezetékkel van összekötve. A (41) és (43) tekercsek akként vannak méretezve, hogy a (41) tekercs áramkörének megszakításakor a (43) tekercsben nagyobb potencziálkíilönbség lépjen föl, melynek kisiitése a lámpagőz útjában oly állapotot teremt, mely a főáramnak a (45) vezetéken és a (43) tekercsen át a lámpán való átáramlását elősegíti úgy, hogy ezután a lámpa fővezetéke normális áram által világító állapotban tartatik. A 7. ábrában ezenkívül egy másik, az előbbi lámpával párhuzamosan kapcsolt lámpa szakadozott vonalakkal van föltűntetve. A gyakorlatban ugyanis azt találtuk, hogy ilyen elrendezésnél több lámpát úgy párhuzamos, mint soros kapcsolásban egyaránt működtethetünk. A 8. ábra három (50 51 52) vezetékkel bíró áramelosztási rendszer esetén alkalmazandó berendezést láttat, a mikor is föltételezzük, hogy a két külső (50) és (52) vezeték közötti potencziálkülönbség kétszer oly nagy, mint a középső (52) vezeték és