20284. lajstromszámú szabadalom • Nyomóvíz-sajtó közvetlenül hozzácsatolt földalatt álló nyomásáttevővel és mélyen fekvő csővezetékkel

működő (F) szabályozómű van elrendezve,melybe a nyomóvíz (T)-nél be-, illetve (Tl)-nél kilép, a midőn egy kagylós vagy dugattyús tolattyú segélyével fölváltva az (U) vagy (Y) vezetékbe vezettetik. Az (U) vezeték a (G Gl) és a (V) vezeték a (D) hengerhez halad. A (Y) vezetéknek a (D) hengerhez való továbbvezetése a vezetéknek a (Q) csővel vagy egy üreges (A) oszloppal való összekötése által létesíthető. Ezen különleges berendezés czélja a későbbiekben van megadva. Ha a (H) bélyegző a (J) kovácsolandó darabot elérté, akkor a (D) nyomóhengerbe 100—500 atmoszférás magas nyomású vizet vezetünk be, melyet az által állítunk elő, hogy egy második szabályozó mű segélyével a (K) dugattyú alá az (X) csövön át alacsony nyomású vizet, nagy nyomású gőzt vagy nyomólevegőt vezetünk. A kis (L) hengerben előállított nagy nyomású víz ezután az (Y) csövön át (D)-be lép és itt az (E) dugattyú megfelelő kis löketét létesíti, mely ismert módon tetszés szerint ismételhető. Hogy e mellett a nagy nyomású víz a (Q) csövön vagy egy üreges (A) oszlopon át az (F) szabályozóműbe be ne lépjen, a (Y) vezetékbe az (M) szelepet kapcsoljuk be, mely az (N) dugattyúval szilárdan van összekötve. Ha a dugattyú alá alacsony nyomású víz jut, a mit az (0) hengerhez haladó (W) vezetéknek a (V) vezetékkel való összekötése által létesítünk, akkor az (M) szelep' fölemelkedik, míg ha az alacsony nyomású víz kilép, akkor a szelep önsúlyánál fogva lesülyed. Az (E) dugattyúval egyidejűleg a (K) dugattyú is emelkedik vagy sülyed, úgy hogy az (E) dugattyú emelkedésénél a víz a (V) vezetéken és (M) szelepen át a (D) hengerből kiléphet, míg az (M) szelep az (L) hengerben előállított nagynyomású vizet az (F) szabályozómű felé elzárja. A nyomásáttevő a (K) dugattyúval és az (L) hengerrel együtt rendszerint az (A B C) sajtó mellett bizonyos távolságban áll. Minthogy azonban a (D) hengerre ható oldaltolások nem kerülhetők el, mivel a (J) munkadarab nem helyeztetik mindig pontosan a középre, ennek folytán az (A) oszlopok e mellett meghajlíttatnak. Hogy ezen mozgásnak |a nyomó csővezetékre való káros behatását elkerüljük, legelőször az (L) henger és (D) henger között oly közvetlen kapcsolatot létesítünk, hogy, az (L) henger a (C) fölsőrész mozgásaiban résztvesz és az összekötő csővezeték változást nem szenved; továbbá a (K) dugattyú hengere a (B) alapzattal van összekötve. E mellett oly hosszú (P) dugattyúrúd létesül, hogy utóbbi annyira meghajlítható, mint a mennyire ezt a (C) fölsőrész mozgásai kívánják, a mi károsodás nélkül történik, mivel az (A) oszlopok is ugyanekkora kihajlást szenvednek. Ugyanez áll a (Q) csőre is, melyen át az alacsony nyomású vizet az (F) szabályozóműből a (D) hengerbe, illetve ebből visszavezetjük. Hogy a sajtóhoz szabadon hozzáférhessünk, a (G és Gl) emelőhengerek alúl vannak elrendezve, két az átló irányában szemben fekvő (A) oszlopon vannak megerősítve és plungerdugattyúval vannak ellátva, míg eddigelé mindig a (C) fölsőrésszel voltak összekötve, és lefelé menő rudakkal bíró dugattyúkkal voltak fölszerelve, melyek az (E) dugattyút húzás által emelték. Az esetben, ha a (Q) cső nem helyezhető el, akkor az alacsony nyomású vízbevezetése egy e czélra üregesre készített (A) oszlopon át is történhetik, mint az a rajzon pontozottan van föltüntetve és miáltal szintén azt az eredményt érjük el, hogy az első (R) kapcsolat a szilárdan álló (B) részen van elrendezve, míg a második (S) a fönt létesülő mozgásban résztvesz, úgy hogy elhajlítás nem keletkezik és töréseket elkerülünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy függélyesen álló alacsony nyomású víz és nyomásáttevő üzemmel bíró nyomóvízsajtónál (pl. kovácssajtónál) a nagy (K) áttevőhengernek az alapzaton megerősített (B) talpon és a kis (L) magas nyomású hengernek a (C) fölsőrészen való megerősítése, azon czélból, hogy