20274. lajstromszámú szabadalom • Újítások elektromos izzólámpák gyártásában

Megjelent 1901. évi január lió 5-én. MAGY. SZABADALMI K'R. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20274. szám. VII/h. OSZTÁLY. Újítások elektromos izzólámpák gyártásában. SINDING-LARSEN ALF ELEKTROTECHNIKUS FREDRIKSVAERNBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 3-ika. A jelenleg használatban lévő elektromos izzólámpáknak azon hátrányuk van, hogy aránylag rövid égési tartam után finom szénrészecskék leválása folytán a szénszál vastagságában egyenlőtlenség áll be, úgy, hogy az ekkéut vékonyabbakká lett helyeknek erősebb igénybevétele következtében a szálon törések keletkeznek. Ezen hátrányt az által törekedtek megszüntetni, hogy az üvegtartályba különböző gázokat szivattyúztak, a mi azonban szintén nem vezetett említésre méltó eredményre. A jelen találmány szerint már most oly elektromos izzó lámpákat állíthatunk elő, melyek sokkal erősebb igénybevételt bírnak ki, melyeknél tehát a pro normálfény fogyasztott «Watt»-ok száma kisebb. Ezen lámpák előállítása akként történik, hogy a szénszálat oly széntartalmú gáz- vagy gőzkeverékben hozzuk izzásba, mely szenet fölvenni és kiválasztani is képes úgy, hogy a gáz- vagy gőzkeveréknek szenet elnyelő alkatrésze azon helyeken hat, hol az izzó szál a szén legkisebb kiválása folytán vastagabb lesz, míg a gáz vagy gőzkeveréknek szenet leválasztó alkatrésze az izzó szál legcsekélyebb vékonyodásánál érvényesül, a mikor tehát némiképen egyensúly áll he. E szerint tehát a gáz- és gőzkeverék azon helyeken, hol a szál a legerősebben izzik, szén kiválasztása mellett elbomlik, míg az ekkor szabaddá lett elemek illetve; elemkomplexusok ismét a szálnak gyöngébben izzó helyei által elgázosított szént képesek fölvenni. Azon gázok közül, melyek a megfelelő keverési arányok és nyomás mellett az ezen czélra megkívánt tulajdonságokkal bírnak, példaképen a következőket említjük meg : Szénhydrogéngáz, szénhaloidok, széndisulfid keverve hydrogénnel, halogénekkel, kéngőzzel vagy cyannal. Különösen alkalmas az a gázkeverék, mely az izzó szénnek cyanra és szénhydrogénre való behatása által nyert bomlástermékekből áll. A cyan és a szénhydrogén gáz- illetve gőzmennyiségét előnyösen úgy választjuk, hogy térfogatuk oly arányban álljon egymáshoz, mint 2:1; a cyan mindenesetre fölöslegben lehet jelen. Ilyen gázkeverékkel megtöltött lámpának működése közben kevésbé illó szénvegyületek (pl. paracyan) keletkeznének, melyek az üvegen bevonatot képeznek. Ezt az által akadályozzuk meg. hogy az üveget (pl. kis tartályok, jól vezető gázok stb. alkalmazása