20257. lajstromszámú szabadalom • Súrlódás áttevés

Megjelent 1901. évi január lió 4-én. MAGY. tí|| KIR. SZABADALMI bÉBÍ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 20257. szám. V/el. OSZTÁLY­Súrlódó áttevés. MILNE KAROLY VILMOS KÖNYVSZAKÉRTŐ LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 augusztus hó 2-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy epicycloidális forgómozgás átvitelére szol­gáló súrlódó áttevés, melynél egy henger­rendszer fölületei között föllépő nyomást egy külső gyűrű vagy egy kerék veszi föl és egyensúlyozza, melynek belső fölülete az egjik hengerfölületet képezi. Nevezete­sen tárgya a szóban lévő találmánynak egy oly berendezés, melynél az erőátvitelt a súrlódás végzi és az áttevést képező részek a kellő helyzetben rögzíttetnek, czélja pe­dig egy egyszerű és hathatós, az erőt se­bességváltoztatással átvivő szerkezet léte­sítése. A csatolt rajzokon az 1. ábra a találmány szerint szerkesztett áttevés homloknézete, a 2. ábra metszet az 1. ábra (A—B) vonala szerint, a 3. ábra a motornak és az ezen alkalma­zott áttevésnek kisebb méretben rajzolt nézete, a 4. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, mely kisebb méretben egy más kiviteli módoza­tot mutat be, az 5. ábra metszet a 4. ábra (B—B) vonala szerint, a 6. ábra végül egy harmadik kiviteli mó­dozatnak az 1. ábrához hasonló nézete. Az 1. és 2. ábrán a súrlódó áttevés egy | egyszerű kiviteli módozata, melyen (a) a transzmissziót képező vagy egy megfelelő tengellyel valamely kötés segélyével ösz­szekötött korong egy részét alkotó gyűrű vagy kerék, (b) egy tengely vagy egy ten­gelyre ékelt henger korong, (c d és e) a transzmisszió görgők vagy korongok, mely részeknek súrlódó fölületei egymással pár­huzamosak. A (c és e) korongok vagy görgők egy mótor homlokfölületét alkotó (f) kereten megerősített (w) csapokra vannak szerelve, míg a (d) korong vagy görgő teljesen laza és a (b) központi tengely körül tökélete­sen szabadon foroghat, de igen czélszerűen lehet egy az (f) kereten megerősített (g) csappal ellátva, mely a korong egy köz­ponti nyílásába fogódzik és ennek mozgá­sát határolja, egyúttal pedig meggátolja, hogy oly helyzetbe jusson, melyben a hajtó­taggal kontaktusban nincs. Hogy a korong elég szabadon mozoghasson, azt úgy mint megrajzoltuk, gyűrűalakban képezzük ki. Mint az a rajzból kitűnik, a (c) korong átmérője a (d e) korongokkal nagyobb, de lehet a (d) korong átmérőjét is nagyobbra venni, vagy két korong átmérője lehet na­gyobb és egyé kisebb, hogy ily módon a laza korongot a (b) központi tengely és az (a) gyűrű belső fölülete közé ékelje, ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom