20250. lajstromszámú szabadalom • Műszer terhelt szerkezeti részek (tartók, oszlopok stb.) szükséges keresztmetszetének megállapítására

felelően az ellenállási nyomaték 170-nek megfelelően adódik ki. Igen természetes, hogy a műszer más ter­heléseknek és más tartókeresztmetszeteknek, úgyszintén más anyagból készült tartóknak, tehát más megengedett igénybevételeknek megfelelően lehet berendezve. Ha a műszert nem vasból készalt I-tartók, hanem pl. fa­tartók keresztmetszetének meghatározására akarjuk berendezni, az (a) félkörön és a (d) sínen csak újabb skálákat kell alkalmazni. Ellenállási nyomaték helyett a tartók ke­resztmetszetének jellemzésére más adatok, így pl. a tehetetlenségi nyomatékok is al­kalmazhatók. Az (a) félkörön és a (d) sínen, valamint az alaphídon alkalmazott skálák száma teljesen tetszőleges lehet. A műszer azonkívül tetszőleges magas­ságú oszlopoknál egy bizonyos terhelésnek megfelelő keresztmetszet meghatározására is alkalmazható, mely esetben az oszlop tal­pának és fejének befalazási módja ugyan­csak figyelembe vehető. Ily esetekben az (a) köriven külön erre a czélra szolgáló skálák alkalmazhatók, míg a (d) sínt egy megfelelő beosztású sínnel lehet kicserélni. A forgatható (d) sínt azonban helyén is le­het hagyni és egy a (d) sín hornyaiban vezetett tolókával stb. fölszerelni. Az ily tolókák és a forgatható (d) sín kiképezése teljesen mellékes, minthogy a tolóka a (d) sínnel egy merev egészet is képezhet, me­lyet egyszerűen a (c) csap körül történő forgatás segélyével lehet beállítani. Lehet azonban a műszert oly módon is szerkeszteni, hogy az csupán csak oszlopok keresztmetszetének meghatározására szol­gáljon. A műszert azonkívül más szerkezeti ré­szek keresztmetszetének meghatározására is be lehet rendezni, minthogy lényege válto­zatlan marad ós csak a skála változik meg. Lehet továbbá a berendezést a 3. ábrán látható módon is kiképezni, ha a forgatható (d) sínt a forgáspontján túl az ellenkező irányban megnyújtjuk. Evvel azt az előnyt érjük el, hogy az (e) kivágásnak nem kell a skálán alkalmazva lenni, hanem a sín másik karján is létesíthető. Az eltolható (d) sínnek természetesen a (b) hídnak az (a) kör­ívtől elfordult részén kell lennie. Ha a köríven különböző skálákat kívánunk alkalmazni, pl. egy skálát tartók, egy ská­lát pedig oszlopok keresztmetszetének meg­határozására, ez a félkör megkettőzése, vagyis teljes körívvé való átalakítása által (4. ábra) ugyancsak elérhető. Egy forgat­ható (esetleg tolókával ellátott) (d) sín a két félkörrel közös lehet, vagy pedig for­gatható (d) sín — mint a 3. ábrán — két j karral lehet ellátva. Ha kívánatos, az (a) körív gyűrű helyett teljes körtárcsa is lehet és a konczentrikus skálák a tárcsa szélén alkalmazhatók. A műszer tetszőleges anyagból, pl. fából, sárgarézből, kéregpapirból, elefántcsontból stb. készülhet. A 3. és 4. ábra a berendezés eme kivi­teli módozatát csak sematikusan ábrázolják, miután a skálák a szükségletnek megfele­lően állapíttatnak meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műszer terhelt szerkezeti részek (tartók, oszlopok, merevítők, stb) szükséges ke­resztmetszetének megállapítására, jelle­mezve egy félkörív által, melyen a szer­kezeti anyagok különböző igénybevételé­nek megfelelő terhelési skálák vannak alkalmazva, továbbá egy félkörrel mere­ven összekötött, a szerkezeti részek hosz­szának, terhelési hosszának, stb. beállí­tására szolgáló skálákkal ellátott (b) alaphíd, a félkör (c) középpontján for­gatható, a normálprofilok, ellenállási nyomatékok, méretek, stb. jelzésére szol­gáló (d) sín és az alaphidon eltolható élével a (d) sín megfelelő vonalával metszésbe hozandó és így a (d) sinen lévő skálák egyikének bizonyos a kere­sett értéknek megfelelő osztályrészét meghatározó (g) sín által. 2. Az 1. alatt védett műszer egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy a (d) sínnek két egymással szemben fekvő karja van, melyek közül az egyik a fél­köríven való beállíthatása czéljából egy (e) kivágással van ellálva, a másik pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom