20233. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működő czentrifuga

Megjelent 1901. évi január hó 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20288. szám. IV/i. OSZTÁLY. Folytonosan működő czentrifuga. NICOLAS ALFONZ GYÁRIGAZGATÓ CHATEAU-SALINSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 14-ike. A szabadalom tárgyát egy czentrifuga képezi, mely minden idevonatkozó czélra alkalmazható és mely az által van jelle­mezve, hogy folytonosan üzemben van. Ily czentrifugák fő nehézsége ezideig a kiröpí­tendő anyagnak a röpítés alatt a czentri­fuga kazánból mechanikus úton való kive­zetésének lehetetlenségében állott, a mi a jelen szabadalom tárgyát képező készülékkel az által van elérve, hogy a kazánban annak kerületén szállítócsigák egy sorozata van elrendezve, melyek a czentrifugál erő által, a kazánfalhoz röpített anyagot fölfelé szál­lítják és a kazánból kidobják. Az új berendezés egy további sajátsága abban áll, hogy a kazán nem hengeralak­kal bír, hanem félhengeralakú teknők egy sorozatából áll, melyek a szállítócsigákat félig befogadják. A teljesen hengeres ka­zánnal szemben ezen elrendezés azon előny­nyel bír, hogy az egyes szállítócsigák kö­zött nem maradnak üres terek, melyekben kiröpített anyag összegyűlik, a nélkül, hogy fölfelé szállíttatnék. Egy ily czentrifuga a mollékelt rajz 1. ábrájában függélyes metszetben és a 2. ábrában részben metszett fölülnézetben van föltüntetve. A czentrifugakazán félhengeralakú (a a) teknők egy sorozatából áll, melyek közép­pontjában (b b) tengelyek segélyével (c c) szállítócsigák vannak ágyazva. A (b b) ten­gelyeknek a kazán fenekén átnyúló végére az egymásba fogódzó (d d) fogaskerekek vannak fölékelve, melyek egyikét a czen­trifugálfenéken ágyazott (e) közkerék segé­lyével^ az (f) főtengelyen lazán forgatható (g) fogaskerék hajtja. Utóbbi a főtengelyen szintén"", lazán forgatható (h) szíjtárcsával szilárd kapcsolatban van, mely szíjtárcsát az (i) előtéttengelyen ülő (k) szíjtárcsa hajtja. Az (i) tengely (1) és (m) szíjtárcsák segélyével a főtengelyről nyeri hajtását, míg az egész ezentrifugát az (n) szíj tárcsa hajtja. A (d e g) fogaskerekek alkalmazása által el van érve, hogy a (cj szállítócsigák a czentrifuga főtengelye körüli forgáson kívül, melyben a czentrifugakazánnal egyidejűleg részt vesznek, még egy második mozgást is végezhetnek saját tengelyük körül és pedig azon okból, mivel a (k) szíjtárcsa na­gyobb mint az (m), illetve (1) szíjtárcsa, úgy hogy a (d) fogaskerekek, illetve az (e) köz­kerék a laza (g) fogaskereken nem egysze­rűen legördül, hanem a (k) és (h) tárcsák nagysága szerint nagyobb vagy kisebb se­bességgel saját tengelye körül forog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom