20229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tollszáraknak szopókákká való földolgozására

Megjelent 1901. évi január lió 3-án. KIR MAGY, SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20229. szám. VI/e. OSZTÁLY­Eljárás és berendezés tollszáraknak szopókákká való földolgozására. ADOLF JACOBI CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 7-ike. A tollszárakból azok végének megmele­gítése által előállított szopókák czéljuk­nak azért nem felelnek meg, mert az elő­állított karima a nyál hatása alatt meg­lágyul és vagy leesik, vagy a dohányzó harapja le, míg ha a szopókákat az által állítjuk elő, hogy a tollszár végét a me­leg lemez szemölcsszerű kiemelkedései se­gélyével egyszer vagy többször fölgyür­jük, igen ügyes munkásokat kell alkal­mazni, mert erre a czélra megfelelő be­rendezések nem állanak rendelkezésünkre és ennek daczára sem sikerül minden te­kintetben kielégítő terményt előállítani. A találmány tárgyát képező, szopókák készítésére szolgáló eljárással annak nagy egyszerűsége daczára igen jó eredménye­ket lehet elérni. Az 1—5. ábrán és a megfelelő kereszti metszetben az eljárás szerint megmunkált tollszárat a gyártás különböző fázisaiban mutatjuk be. Az (1) tollszárat, melyet csupán az ál­tal készíttettünk elő, hogy hegyét levág­tuk, homlokfölületével egy fűtött (3) le­mez (2) kiemelkedésére szorítjuk (1. ábra), minek következtében — mint a 2. ábrán látható — a toll vége fölfelé, illetőleg kifelé fölgyürődik. Erre a tollszárra, mi­előtt a földolgozást megkezdenők, egy (4) hüvelyt húzunk, mely föl van hasítva és ennek következtében rugalmassága miatt különböző átmérőjű tollszáraknál használ­ható, de lehet azért fölhasított hüvelyt ak­kor is használni, ha az összes tollszárak át­mérője azonos. Költségkímélés miatt czél­szerű, ha ezek a hüvelyek is tollszárból készülnek és (5) alsó végükön fölgyürés által létesített karimával vannak ellátva, hogy ily módon a munka kiviteléhez szük­séges földuzzadás létesíthető legyen. Ha a 2. ábra szerint ezt a hüvelyt a tollszár fölgyürt végére és ezt a lemez szemölcsére szorítjuk, a fölgyürt vég mint ilyen többé föl nem emelkedhetik, hanem a 3. ábrán látható módon, mint (6) kettős fölgyürés kifelé fölhajlíttatik és egyszerű szopóka gyanánt használható, melynek segélyével a fogak, illetve az aj­kak a szopókát megfoghatják, és mely a nyál hatása alatt sem lágyul ki. Hogy a szipkát a szájban könnyen fogva tarthassuk, kettős szopókát állítunk elő oly módon, hogy a tollszárt a (4) hüvely föltolása után (3. ábra) a meleg lemez szemölcsére szorítjuk, mikor ismét újabb tollszárdarab haj líttatik föl és a kelet­kezett kettős fölgyürés följebb emelkedik

Next

/
Oldalképek
Tartalom