20208. lajstromszámú szabadalom • Készülék fatörzseknek vízből való fölnyalábolására

ez ok úgy vannak elrendezve, hogy a (K) lánez az (Fh) lánczdob fölső oldaláról indul ki, a (C) gerendához erősített (L) lánczkoron­gon át a vízbe és innét vissza fölfelé az (m) korongra fut, a honnét az (n) korongon át a (Gh) lánczdob alsó oldalához ér. Ha már most ezen láncznak mindkét végét be akarjuk húzni, akkor az emelőket egymás­hoz képest ellenkező irányban kell forgatni és ez esetben tehát az (i i') tengelyek nin­csenek egymással összekapcsolva. Ha ellen­ben az (i i') tengelyeket a (H) kapcsolat által egymással összekötjük úgy, hogy egy irányban forognak, akkor az (Fh) dobról épen annyi láncz fog lecsavarodni, mint a mennyi a (Gh) dobra főltekerődik. A (K') láncz az előbbivel azonos módon a (Gi) dob alsó részétől (0) korongon át a vízbe és innét (p) és (q) korongokon át az (Fi) dob fölső oldalához fut. Az (L 0) (m n p q) lánczkorongok mind a (C) gerendához vannak erősítve. A készülékkel a nyalábolás munkája a következőképen végeztetik: Miután a készülék a megfelelő helyen le lett kötve vagy lehorgonyolva, a fatörzs­csoport korlátfája, a melynek vége a pon­tonhoz van erősítve, kinyittatik. Czélszerű, ha a horlátfákat a ponton belső oldalával egy vonalban alkalmazzuk azon czélból, hogy közöttük kellő mennyiségű fatörzset összegyűjthessünk, mialatt az előző törzs­csoport nyalábolva lett és a kész nyaláb a készülék ellentétes oldaláról eltávolíttatott, a mire azután a következő csoport behúz­ható. Mielőtt a törzseket a pontonok közé be­húznók, az emelőkről megfelelő hosszú lán­czot bocsátunk le és azt a pontonokon al­kalmazott (o) kampókon át futtatjuk le úgy, j hogy az összegyűjtött törzsek (S) csoportja j a lánczok fölött egy síkban úszik. A lánczok I | akkor az 1. ákrában pontvonallal jelzett i helyzetet foglalják el. Ezután a lánczokat ! az (F G) emelők segédével (ezek ekkor ' egymással nincsenek kapcsolva és ellentétes irányban forognak) a dobokra fölcsavarjuk, a miáltal a törzsek vese keresztmetszetű nyaláb alakot nyernek (lásd 1. ábrán a sza­kadozott vonali idomot). Ez állapotban a lánczok csak oly feszesek, a inint azt az emelőkkel el lehet érni. Ezután az emelő­ket a (H) kapcsoló segélyével összekapcsol­juk, és egyenlő forgási irányban forgatjuk. Ennek következtében e törzsnyaláb a láncz közepe táján elhelyezett (x) toldatok folytán forgó mozgásba jut és közel körkeresztmet­szetet nyer. Az (x) toldatoknak az a czéljuk, hogy a láncznak a törzsköteg körül való csúszását meggátolják. A törzsek elhelyez­kedésének utolsó stádiumát az 1. ábrában a teljes vonallal kihúzott idom jelzi. Miután a törzsköteg már ezen utóbbi ala­kot nyerte, a kötőlánczokat ismert módon a kötegre toljuk, a mire a (H) kapcsolatot oldjuk és a kész nyalábot a pontonokhoz erősített, fölemelhető korlátfák között eltá­volítjuk. SZABADALMI IGÉNY. Fatörzsek nyalábolására szolgáló készülék, jellemezve egy (A) pontonokhoz erősí­tett úszó állvány által, a mely állvány­nak, illetve pontonoknak belső nyílása (D) lánczok által változtatható, és a mely állványon két, (H) kapcsoló által egy­mással összeköthető (G) és (F) emelő van elhelyezve, a melyeknek (K K') lán­czai az egyik emelőtől kiindulva, a fölső (C) gerinczgerendához erősített (0 L) lánczkorongokon át a vízbe és innét föl­felé ismét az (m n) illetve (p q) lánczkoron­gokra és végül a másik emelőhöz fut­nak, középső részük pedig a nyalábo­landó törzsek fölvételére szolgál. (2 rajzlap melléklettel.) ?ALLAB RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁM BU0APE6TBN

Next

/
Oldalképek
Tartalom