20195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges öntött fűtőtestek előállítására gőz és melegvízfűtés számára

Megjelent 1901. évi január lió 2-án. MAGY KIK. SZABADALMI VATAL •SZABADALMI LEI RAS 20195. szám. II/h. OSZTÁLY. Eljárás üreges öntött fűtőtestek előállítására gőz- és melegvízfűtés számára. KAEFERLE FRIGYES MÉRNÖK HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 augusztus hó 2-ika. A fűtési iparban ismert és használatos közönséges fűtőtestek általában öntöttvasból készülnek, üregei c pedig úgynevezett magoknak az öntőmintába való behelyezése által állíttatnak elő. Ezen magok agyagból, homokból, vai'y egyéb alkalmas keverékből állnak. Előállításukra drága minták szükségesek, melyekben pontos alakjukat elnyerik, melyek anyagba és munkabérbe kerülnek és a test öntése alkalmával gyakran hibás öntés okát képezik. Ezen magokat az öntés után ismét el kell távolítani. A magoknak ezen eltávolítása és mindegyik fűtő testüreg utólagos tisztításának szükségessége a költségeken kívül többnyire nehézségeket okoz; egyes magrészek a belső falhoz tapadva maradnak, melyek csak később válnak le midőn a fűtőtest már üzemben van és melyek csőeldugulások folytán üzemzavarokra adnak alkalmat. Azonkívül egy alkalmas magot bizonyos vastagságon alul nem lehet elkészíteni, melynek alsó határa körülbelül 30 mm., míg a fűtőtechnikában már régóta szükség van oly fűtőtestekre, pl. bordás, vagy bordákban sík fűtőtáblákra, melyek lehető legkisebb falvastagság mellett igen kis üreggel bírnak, melyeket azonban egy darabból, azaz magok behelyezésével eddigelé nem lehetett elkészíteni. Az ezen előállításnak útjában álló nehézségek mindig legyőzhetetlenek lesznek és nincs rá kilátás, hogy oly egy darabból öntött fűtőlapot nyerhessünk, mely pl. 1 m2

terület mellett 6 mm. falvastagsággal és csak 10 mm. űrátmérővel bírna. Egy 1 ms

területű üreges fűtőtáblának gyakorlatilag kivihető legkisebb méretei 12—15 mm. falvastagság és 40—50 mm. ürátmérő volnának. Egy oly fűtőtest azon an, melynél a falak közötti szabad ürátmérő csak egynehány mm. esetleg 1 mm. volna, a fűtőtechnikára nézve igen nagy értékkel birna. minthogy ez esetben a meleget szolgáltató két fal közötti ürt oly kicsinyre lehetne csinálni, hogy az ezen íirbe pl. fölül beömlő gőz csak oly mennyiségben kerülhetne a lapok közé, hogy azok között teljesen lecsapódna és alul kondenzvízként folyna ki a fűtőtáblából. Emellett a falak közötti belső távolság ezeknek fölületével meghatározott arányban állana és pontosan megállapítandó volna. Ilyen szűk ürnyílással bíró fűtőtestnek további nagy előnye volna, azon levegőnek csekély mennyisége, melyet egyrészt a gőzzel kell kiszorítani, másrészt a működésen kívül helyezett fűtőtestekbe vissza kell ereszteni. Ezen folyamat a használatos fűtőtesteknél, melyek a kisebb űrök előállításának lehetet-