20192. lajstromszámú szabadalom • Kilincsmű nagy erőt kifejtő munkagépekhez
rúd (x2) támadási pontját megváltoztatjuk, evvel az áttevési viszonyt, tehát a szerszám egy lökete alatt kifejtett erő nagyságát és a löket időtartamát is megváltoztathatjuk. Hogy a kilincsmű a főtengelyt is hátra felé ne forgassa, mikor a (k) nyomódarab visszafelé mozog, hogy tehát az utóbbi nem működését, mi a munkadarab által kifejtett ellenállás miatt lehetséges, meggátolhassuk az (a) főtengelyre a (G) kilincskereket ékeljük föl, (11. és 12. ábra), melybe a gép állványon forgathatóan ágyazott (Gl) kilincs fogódzik. A kilincskerék fogosztását úgy választjuk meg, hogy az (e) emelő kilengésének befejeztével a (Gl) kilincs a (G) kerék egy fogkörébe fogódzzék. Ugyanezt a hatást természetesen akként is elérhetjük, hogy egy második az elsőhöz hasonló kilincsművet alkalmazunk, mely meg van fordítva, vagyis melynél a gépállványon ágyazott emelő a tengelyt oly módon veszi körül, hogy az (e) emelővel ellenkezően működjék, úgy hogy a tengely visszafelé forgásánál ez a kilincsmű akaszték gyanánt szerepeljen. A főtengely visszafelé forgását az által is meggátolhatjuk, hogy arra két hasonló kilincsművet engedünk hatni. Eme berendezésnek olyannak kell lennie, hogy egy-egy kilincsmű azonnal működésbe jöjjön, mikor a másik működése megszűnik, tehát mikor ez a főtengelyre hatást nem gyakorol. Ezt a 13. és 14. ábra szerint akként érjük el, hogy a hajtótengely két végén egy-egy, a másikkal szemben álló (v) forgattyúcsap van fölékelve, mely a másik kilincsművet hozza működésbe. Eme kilincsműnek, eltekintve attól, hogy a hajtótengely mozgását a főtengelyre közvetlenül viszi át, és hogy a lendítő tömeg nagy erőkifejtés esetében is csekély lehet, még az az előnye, hogy rendkívül kis mértékben kopik, mert ama súrlódás következtében, mely az emelő agya és a tengely között föllép, a tengely azonnal forgásnak indul, a nyomás nagy fölületre oszlik el, az emelő a főtengelyen munkavégzése közben nem csúszik, hanem avval mereven össze van kötve. Hogy a gyűrű és az emelő agya között lehetőleg kedvező érintkezést létesíthessünk, a nyomódarabot egy (k4) föliilettel látjuk el, mely a gyűrű fölületével konczentrikus és a gyűrű fölületére fekszik. A gyűrűben félkör keresztmetszetű (d2) kimaratások vannak, melyek a (d) gyűrű fölületével párhuzamosak, míg a (k) nyomófölületnek eme kimaratásoknak megfelelő (k3) kiemelkedése van. Ha a (k) nyomódarab a (d) fölületre fekszik, akkor a (k4) fölületével a gyűrű (d3) fölületére fekszik, ennek következtében a gyűrűföliilet igen nagy fölíileten fekszik az (e) emelő agyának fölületére, mert a gyűrű egész hátsó fölületét a (d2) kimaratások csökkentik. Minthogy ennél a kiviteli módozatnál a (k) nyomódarab nyomófölületével a gyűrű kerületére fekszik, tehát ezen fölület a főtengellyel konczentrikus a (k) emelő az (i) kimaratásban más értelmű lengés foganatosíthatása czéljából átfordítható (1. a 15. és 16. ábrát). Ha tehát a főtengely által mozgatott szerszám egy vagy más ok miatt többé, nem mozog vagy nem mozoghat előre, elégséges, ha a nyomódarabot kihúzzuk és átfordítva, (tehát a 15. ábrán látható helyzetből a 16. ábrán láthatóba véve) ismét elhelyezzük és a (q) rúgót átváltjuk, a szerszámot magának a kilincsműnek segélyével vihetjük vissza a kezdeti állásába. Természetes azonban, hogy ekkor a (G Gl) kilincsművet (11. és 12. ábra) ugyancsak ki kell kapcsolni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kilincsmű közvetlen átvivő vagy közbeeső tag gyanánt nagy erőt kifejtő munkagéphez, az által jellemezve, hogy a lassan forgatandó főtengely kerületének felén egy egykarú lengő (e) emelő agyának egy (i) kimetszése által, vétetik körül, melynek az aggyal szemben fekvő kimetszésében egy (k) nyomcdarab oly módon van elhelyezve, hogy