20154. lajstromszámú szabadalom • Ívadogató készülék gyorssajtókhoz és simító hornyoló gépekhez s hasonlókhoz

(, ékkal bírnak s ezekbe (7) csapok nyúlnak, ; melyek a (17) tárcsa agyára lazán foroghatóan szerelt másik (8) tárcsára vannak erősítve. Ezen (8) tárcsa állandóan egy (9) rúgó hatása alatt áll, mely másfelől a (17) tárcsán úgy van megerősítve, hogy ellene működjék a (8) tárcsa forgásának, melyet azzal az épen akkor dolgozó (c4) dörzsölő közöl. Tehát ezen egyetlenegy (9) rúgó berendezésénél fogva valamennyi (c4) dörzsölőre hatást gyakorol. A most leírt dörzsölőszerkezet különben már ismeretes a 19683. számú szabadalomból. A (2) nyomókarok, melyeket a 3. ábra elölről, a 4. ábra oldalról nézve mutat, szög- j emeltyűkké vannak kiképezve. Vízszintes : karjukon a rugalmas (10O) nyomókat tartják, míg másik karjuk a (103 104) rudakon (1., 2. j ábra) eltolhatólag megerősített (102) menesz- ! tőkkel van összekötve. A (2) nyomókarok J a (106), illetve (107) karokon lévő (101) csapok körül lenghetnek, míg a (106 107) karok a mozdulatlan (105) keresztrúdon eltolhatólag vannak megerősítve s helyzetük biztosítása végett czélszerű, ha a (b) tengelyt is lazán körülfogják. A (103) és (104) rúdak csuklósan vannak összekapcsolva a (108) rugók hatása alatt álló (109) és (110) emeltyűkkel, melyek a szilárd (111) és (112) pontok körül foroghatnak. Az 1. ábrán megrajzolt helyzetben, tehát a dörzsölőkészűlék működése közben, a (109) és (110) emeltyűket egy-egy elektromágneses úton kikapcsolható rúgós (113), ill. (114) záróemeltyű rögzíti s ezen helyzetben a (108) rúgók meg vannak feszülve. A (113) és (114) záróemeltyűk elektromágneseinek áramkörét a (d dl), ill. (d2 d3) kontaktusrugók bezárják, ha ezen rugókhoz egy ív papiros ütközik. Tehát aszerint, amint az egyik vagy másik kontaktusrugó-párhoz az ív hozzáütközik, a (113) vagy (114) elektromágneses emeltyűk egyike s egyúttal a (2) nyomókarok egyike is működésbe jön, mialatt a dörzsölőszerkezet tovább dolgozik. A dörzsölőszerkezetet önműködőlég megállító (32) kapcsolókészülék kiiktatása csakis azon esetben következhetik be, midőn már mindkét (2) nyomókar működésben van. A jelen esetben ez azáltal történik, hogy a (32) kapcsolókészűléknek rúgóhatás alatt álló (115) kiváltó emeltyűjét, a (2) nyomókarok (103) és (104) rúdjain beállítható (116) ütközők által elzárjuk s így megakadályozzuk hogy a rúgó hatásának engedjen. Csak midőn már mindkét nyomókar az íven nyugszik, tehát az ív a kontaktusrúgók előtt már biztosan egyenes helyzetbe jutott, engedik a (116) ütközők a (115) kiváltó emeltyűt szabadon s a (32) kapcsolat ki lesz iktatva. Míg az ív még csak az egyik kontaktusrugó-párhoz érkezett el, addig csak az egyik megfelelő (2) nyomókar sülyed le s a továbbforgó dörzsölőszerkezet az ívet ezen őt szilárdan tartó (2) nyomókar körül addig forgatja, míg a másik kontaktusrugó-párt is el nem éri és be nem zárja. Hogy az árammal lehetőleg takarékoskodjunk, a kontaktus-rúgók és elektromágneses záróemeltyük áramkörébe önműködő árammegszakítók vannak kapcsolva. Ezek a (103), ill. (104) rúdón szilárdan ülő (117) szigetelő részből állanak, melyeknek közepére a vezető (118) gyűrű van alkalmazva s ezen csúszik a két szigetelt (119 120) kontaktus -rúgó. Ezen rúgók között az áramkör mindaddig zárva van, rníg azok a vezető (118) középgyűrűn nyugosznak (1. ábra), ellenben azonnal meg lesz szakítva, mihelyt azt elhagyják (2. ábra). Tehát az áramnak az elektromágnes! (113), ill. (114) záróemeltyűk működtetése végett való zárása csak rövid tartamú s az áramfogyasztás rendkívül csekély. A kikapcsolás megtörténte után a (103) és (104) beállító rudak következő berendezés által vihetők vissza az 1. ábrán lerajzolt elzárt állásukba: (103 és 104) rúdaknak a záróemeltyűktől elfordított végei a (121) rúgó hatása alatt álló (122) emeltyűvel vannak összekötve, mely a szilárd (123) pont körül leng s szabad végén a (124) görgőt tartja, mely a (130) tengelyre erősített (125) bütyöktárcsán fut. A (130) tengelyt a (126) fogaskerékáttétel segélyével a folytonosan forgó (b) tengely hajtja.