20148. lajstromszámú szabadalom • Fonógép

Mindegyik (6) szegment egy-egy (12) födőlapot hord, mely az (I) orsó fölvételére szolgál. Azonkívül mindegyik födőlemezre egy-egy (13) szálvezető van erősítve, mely egy (14) szálvezető szemmel van ellátva. A (II) orsók a (4) testre vannak alkal­mas módon szilárdan fölerősítve. Az ezen (II) orsókhoz tartozó (15) szálvezetők mindegyike szintén egy-egy (16) szemmel van ellátva és alsó végén (17) egykarú emeltyűvé van kiképezve, mely a (18) forgócsap körül elmozdulhat. Mindegyik (18) forgócsap számára egy-egy csaplyuk van a (4) testen, a mint az az 1. és 2. ábrán látható. Mindegyik (17) emeltyű alsó oldalán egy-egy (19) vezető csiga van elrendezve, mely a (10) lemez (11) ve­zető hornyában jár és ezen (11) horony görbülete szerint a (17) emeltyűt és ev­vel a (15) szálvezetőt (16) vezető szemé­vel együtt kilengésbe hozza. A (17) emeltyű azonkívül még egy (20) vezető szemet is hord a (18) csap alatt, mely a (II) orsóról jövő fonalat a (15) karhoz ve­zeti. A (15) kar (16) vezető szeme és a (18) csap úgy van elrendezve, hogy a kettő körülbelül függélyesen egymás fö­lött legyen. A (15) karok mindegyike fölfelé való mozgásakor átnyúlik a (4) testen lévő (21) kivágáson, mely a (4) test forgás pontja felé irányul és egy a (18) forgócsapnak megfelelő körívet képez. A (21) kivágá­sok arra valók, hogy a (15) karok aka­dálytalan kilengését lehetővé tegyék. A kivágások hossza úgy van megszabva, hogy a (15) karok belső állásukban az (I) orsó­kat maguk előtt elhaladni engedhessék. A (2) és (3) kúpkerekek a (3) kúpke­rékkel összekötött (4) testet a 2. ábrabeli nyíl irányában forgásba hozzák. E mellett az (5) körcsatornában vezetett (6) szeg­mentek a (9) és (7) fogaskerekek hatása folytán a (4) testtel ellenkező irányú moz­gást nyernek és így a (6) szegmenteken lévő (I) orsók és az ezekkel összeköttetés­ben lévő (13) szálvezetők szintén a (II) or­sókkal és a (15) szálvezetőkkel ellenkező irányú mozgásba jönnek. Evvel egyide­jűleg a (15) szálvezetők a (11) vezetőho­ronyban gördülő (19) vezetőcsigák moz­gása folytán (18) csapjuk körül oldalt ki­lengenek azon szélső helyzetbe, melyek a 8. ábrán telt és szakadozott vonallal van­nak föltüntetve. Minthogy a (15) szálve­zetőnek azon része, mely a (16) szemet viseli, nem hajlik egészen a (18) csap forgási pontja fölé, hanem egy kicsivel rövidebbre készül, mint az alsó (17) kar, azért a (15) karnak a 8. ábrán kihúzott vonallal jelölt állásból a szakadozott vo­nallal jelölt állásba való kilengése alkal­mával a (16) vezető szem két szélső ál­lása között marad akkora szabad tér, mely elegendő arra, hogy azon az (I) orsóval összekötött (13) szálvezetőnek (14) ve­zető szeme áthaladhasson. A (15) kar egyik vagy másik helyzetének és a (18) karnak ezen váltakozó viszonya hozza létre a kivánt horogképződést, a meny­nyiben a (15) vezető által irányított szál a (13) vezető által irányított szálnak majd a belső, majd pedig a külső oldalán van, a mint azt a 2. és 8. ábrán föltüntetett helyzetei a szálvezetőknek mutatják. Minthogy a fönt leírt játék minden egyes (13) szálvezetőnél ugyanazon módon ismétlődik, annálfogva mindegyik (I) or­són ugyanaz történik és a kivánt kötés létrejön. A jelen fonógép működési módja tehát a következő lenne: A kúpos (2 3) fogaskerékpár által a (4) test forgásba jön, miközben a (9) fogas­kerekek legördülnek a szilárdan álló (10) fogkoszorún és e közben a (7) fogaske­rekeket ugyanazon irányban forgatják. Ezen fogaskerekek áttételi viszonya foly­tán a (4) testben vezetett (6) szegmen­tek, az (I) orsók és a (13) szálvezetők ak­kora sebességet nyernek, hogy a (II) orsó­rendszerrel ellenkező irányban mozognak. A. (II) orsók ellenben a (4) testtel egy irányban mozognak, úgy hogy tehát a két (I) és (II) orsórendszer egymással ellen­kező irányban mozog. A (II) orsókat tartó (4) test mozgása közben a (15 17) szál­vezetők a (11) vezetőhorony által a (18)

Next

/
Oldalképek
Tartalom