20147. lajstromszámú szabadalom • Csomófogó gép

nek vissza. A köralakú (t) tárcsa (14) nyí­lásai között, ezeknél nagyobb (15) nyílá­sok is foglalnak helyet, (5. ábra), a pép­szerű anyag átbocsátása czéljából. Ugyan­ezen czélra szolgál egy a középpontban al­kalmazott (16) nyílás is. Az (s) szűrőkoron­gon azonban ilyen nyílások nincsenek, (1) hengernek befelé szűkülő (17) része egy (v) dugattyú vezetésére szolgál, mely du­gattyú a (18) lyukakkal és (19) golyókkal fölszerelt, megfelelő (sl) szűrőkorongból áll (4. és 7. ábra), mely fölött a (20) és (21) lyukakkal fölszerelt, köralakú (tl) lap van ágyazva. Ezen részek elrendezése meg­egyezik (s) tárcsa és (t) lap elrendezésével, (v) dugattyút két (22 és 23) rúd vezeti a hengerben, mely rudak viszont a tányér­alakú (c) fenék alsó részére erősített (w) tok fölső részében elrendezett kulissza vagy más vezeték és az alsó résznél alkal­mazott (24) csapágyazatok közvetítésével csúsznak. Ezen dugattyúrudak alsó végei egy áll­ványba vannak ágyazva, mely egyszersmind (o) forgattyútengelyt is körülfogja. A (w) tartány fölső részén egy (Perrieux) ajak­szelep vagy hasonlóan működő más szelep van elrendezve, míg az alsó rész (y) ki­folyó nyílással van ellátva. A gép következőleg működik: A pépszerű papirosanyag az 1. ábrán lát­ható (z) csatornán, vagy más tetszőleges eszközön a gép fölső részére vezettetik és egyenesen (t) lapra és (s) szűrőkorongra folyik, honnan (1) henger (25) lyukain vagy kimetszésein át (4. és 7. ábra) az ezen henger és (h) görgők közötti térbe jut, mi­közben az utóbiak, (m) bütyöktárcsák és a (p) tengellyel kapcsolatos (r) rúd által forgatott (n) tárcsa hatása folytán, osz­czilláló mozgásba jönnek, úgy hogy az (1) hengeren kívül lévő pépszerű anyagot a görgők állandó mozgásban tartják, folyton keverik. Az anyag azután az egyes görgők között a görgők és (f) henger közötti térbe szivárog át és lefelé folyván, (f) hengernek alsó széle alatt az utóbbi és a külső (a) tok közötti térbe jut, melyben fölemelkedve, (b) hengerbe áramlik és innen a tetszőle­| ges számban alkalmazott (26) nyílásokon i keresztül kifolyik és további fö'dolgozás czéljából vagy alkalmas kádba, vagy egye­nesen a papírgépbe szállíttatik. A 4. ábrán föltüntetett nyilak az anyag útját jelölik, a gépen való átvonulása köz­ben. Az anyagban lévő sűrű, nehéz és cso­mós idegen testek, melyek méreteiknél fogva a (h) hengerek között keresztül nem férnek, a tányéralakú (c) fenékre esve, (l) hengerben mindaddig emelkednek, míg nem fölszinük (v) dugattyú működési pá­lyájáig ér, a mikor is a (v) dugattyúnak minden lefelé való mozgása alkalmával, az (l) hengerben lévő anyag (19) golyókat föl­emelve, (18) nyílásokon át (sl) szűrőko­rong. fölé ömlik, a fölemelt golyók azon­ban megakadályozzák, azt, hogy az anyag (tl) lap fölé is emelkedhessék. A (v) dugattyúnak lefelé történő moz­gása alkalmával származott szívó hatás foly­tán (12) golyók (s) lapnnak (11) nyílásait zárják, míg a dugattyúnak ellenkező irányú, tehát fölfelé irányúló, mozgása következté­ben ismét (19) golyók zárják el az (sl) lap (18) nyílásait; ennek következtében az (sl) lap fölött levő anyag az (s) lapban lévő (11) lyukakon keresztül sajtoltatik, miáltal (12) golyók fölemelkedve, (t) lap (14) nyílásait elzárják. A dugattyú folytonos mozgása és az anyagnak (1) hengerben való szakadatlan fölemelése által az anyag állandó hullám­zásban tartatik, úgy hogy az összesűrűsö­dés teljesen ki van zárva. A pépszerű anyagnak (s) szűrőkorong fö­lött lévő része ezután ((t) lapnak (15 és 16) nyílásain átsajtoltatván, elegyíttetik a (z) csatornán beömlő friss anyaggal, mire a föntebbi folyamat ismétlődik. A (c) fe­nékre jutó anyag legdurvább alkatrészei, a melyek nagyon szilárdak és igen nehezek, úgy hogy a kavarás alkalmával a henger­ben fölemelkedni nem képesek, (k) szelep­ben rakódnak le, mely a (v) dugattyú min­den fölemelkedésekor keletkező szívó ha­tás folytán záródik, mig a dugattyú le­felé való mozgása alkalmával kinyílik. Az utóbbi esetben a salakos és nehéz anyag­részek a szelepen keresztül esnek és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom