20144. lajstromszámú szabadalom • Hosszú égési időtartammal bíró ívlámpa
Megjelent 1900. évi deczeinber hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 20144. szám. VII/h. OSZTÁLY Hosszú égési időtartammal biró ívlámpa. BOSEMEYER JÓZSEF MÉRNÖK ELBERFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 17-ike. Jelen találmány tárgyát hosszú égési időtartammal bíró íxvlámpa képezi, s lényege abban áll, hogy a külső levegő oxigénje nagyon hatásosan tartatik távol a széncsúcsoktól azon czélból, hogy azok elégését lassítsuk. Jelen lámpa ezen nemű lámpák eddig ismert alakjaitól főként annyiban különbözik, hogy a harangban lévő és a szenet körülvevő légtérfogat, melyet először oxygénmentessé kell tenni, csak igen csekély, a mi együttesen azon körülménnyel, hogy a levegő behatolása meg van nehezítve, csak igen csekély szénfogyasztást enged. A találmány tárgyát a mellékelt rajz tünteti föl és pedig az 1. ábra egy kiviteli alaknak hosszmetszete, a 2. ábra ugyanannak keresztmetszete az 1. ábra (A—B) vonala szerint, a 3. és 4. ábrák két más kiviteli alaknak hosszmetszeteit tüntetik föl. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a szabályozó berendezést magába foglaló szekrény feneke alatt egy (m) fémtest van elszigetelten megerősítve és ennek közepén halad át a fölső (1) szénpálcza. Az (m) fémtest egy üreges, lapos hüvely, a melyből két (b) csőtoldat ágazik el, a melyek alúl egymással párhuzamos (bl) toldatokkal végződnek. Ezekben két szűk (d) cső van elhelyezve, a melyek alul (c) gerenda által vannak egymással összekötve és elzárva. Ez utóbbinak közepén nyugszik az alsó (h) szénpálcza (o) tartója, a melyben ezenfölül az (a) üveghenger is el van helyezve. Ezen (a) üveghengernek fölső vége az (m) fémtestnek hengeres toldatába nyúl be és itt egy szigetelő el nem égő, a szenet magán átbocsátó (n) hüvelyt foglal magába. Az (a) henger (c) gerendában lévő (e) állítócsavar segélyével lesz alsó és fölső végével ismert módon megfelelő tömítésekhez szorítva. Ha a lámpát használatba helyezzük, akkor a képződő villamos ív, illetve az izzó szén elfogyasztja az (a) hengerben lévő élenyt. A képződő forró gázok csupán a fölső (1) szénpálcza és annak (n) vezetéke között, melynek fúrása valamivel nagyobb, mint a szén átmérője, távozhatnak el. E gázok a zárt lámpatestben stagnálnak s útjukat az üreges (m) fémtesten és a szűk (d) csöveken át veszik, a melyekből, az ezeken alúl lévő lyukakon át eltávoznak. Ennélfogva új, élenytartalmú levegő alig juthat az ívhez, mivel ellenkező irányú áramlás létre nem jöhet. Mi sem akadályozza