20142. lajstromszámú szabadalom • Újítás önműködő mérlegeken
emeltyűre vagy a (J) segédmérlegkarra hat; a teherserpenyőnek (q) nyúlványa vagy bütyke által működtetett (R) kar arra szolgál, hogy az (F) redukáló- és a tulajdonképeni (G) záróbillentyűt működtesse; (R) kar a két billentyűvel együtt (r) tengelyen forgathatóan van elrendezve. A (G) záróbillentyű a (W) karral van összekapcsolva, melyhez az (L M P) könyökemeltyűmű csatlakozik. Ez utóbbi kinyúlik, vagyis fölemelkedik, mihelyt a (G) záróbillentyű fölemeltetik és ezen fölemelt állásában az (m) ütközőn nyugvó (p) ellensúly által tartatik. (Z) az (A) mérlegkaron megerősített kar? mely a csuklós emeltyűműnek bal felé való behajlítását eszközli (3. ábra), mihelyt a (Z) karnak (a) peczke a csuklós emeltyűmünek (u) karjához ütközik. (0) a (b) akasztókon forgathatóan megerősített horog, mely hátul a teherserpenyő (k) bütykét vagy peczkét megragadja és az utóbbit egyenes állásában rögzíti. Az (0) horog (k) bütyökből a (Wl) karon függő (N) sín segélyével akasztatik ki, mely kar a (W) karral, illetőleg a (G) záróbillentyűvel mereven van összekapcsolva. A teherserpenyő most leírt lezáró-és föloldószerkezete helyett más alkalmas berendezéseket is alkalmazhatunk. Azon czélból, hogy a föntiekben ismertetett önműködő mérlegnél a teherserpenyőbe hulló megmérendő anyag eleven-erejének a mérlegre gyakorolt hatását megszüntessél^ kísérletet tettek egy zárótag (forgatható horog) alkalmazásával, mely a (G) elzáróbillentyűnek föloldása után a mérleg lengését megszakítja, a (G) záróbillentyű záródása alkalmával pedig a lengést ismét lehetővé teszi. Ily záró tag alkalmazásával azonban az a lehetőség lép föl, hogy a zárótag korán oldatik föl, vagyis még mielőtt a mérleg elegendő utat tett volna meg, azon czélból, hogy a zárótaggal érintkezésbe és ezáltal nyugalomba jöjjön. Jelen találmány azáltal veszi elejét ezen lehetőségnek, hogy a zárótag föloldását egy tag késlelteti, mely a záróbillentyű záródásakor vagy záródása után, nehézkedési ereje következtében önműködőlég mozog és ezen mozgása által először a zárótag fóloldását eszközli. Ezen test tömegének elosztása és mozgási iránya úgy van választva, hogy lengése elegendően lassú legyen. A jelen találmány gyakorlati kivitele tehát abban áll, hogy a fönt jellemzett önműködő mérlegeknél egy zárótagot rendezünk el, mely előnyösen a talapzatnak (1) csapján forgathatóan elrendezett (E) szögemeltyűből áll. Az (E) emeltyűnek (e) karját (K) rúd köti össze az (F) redukáló-billentyűvel. A (K) rúd fölső vége az (F) billentyűn (f)-nél forgathatóan van megerősítve, míg a rúd alsó végén a (kl) hasíték van kiképezve, melybe az (e) karnak (el) peczke kapaszkodik. Az (E) szögemeltyűnek másik (e2) karja (e3) nyúlvánnyal van ellátva, melybe a (b) akasztók a (b3) toldaton alkalmazott (b2) peczekkel ütközik, oly czélból, hogy a lebillenő akasztékot. illetőleg anyagtartányt nyugalomba hozza, amint ez a továbbiakban leíratik. Az (E) szögemeltyű úgy van elrendezve, hogy súlypontja forgási tengelyének (1) csap) jobb oldalán fekszik és a (g) ellensúly alkalmazása által lehetőleg a forgási tengelyhez közel vitetik, úgy hogy (E) zárótag csak csekély forgási nyomatékkal bír. Tegyük föl, hogy az egyes részek az 1. ábrában bemutatott helyzetben vannak és a megmérendő anyag a tölcséren át a teherserpenyőbe hull. Miután csaknem elegendő mennyiségű anyag hullott a teherserpenyőbe, ez utóbbi addig megy lefelé, míg (H) súly a (hl) szögre fekszik. Ezen rövid lefelé való mozgás alatt a (q) bütyök az (R) kartól eltávolodik, mire (R) kar (P1 ) billentyűvel, valamint (K) rúd a 2. ábrában föltüntetett helyzetbe jutnak. Az anyag beömlése most már vékony sugarakban történik, melyek az (F) billentyű lyukain keresztül ömlenek be. Mivel a (K) rúd lefelé való mozgása által az (E) szögemeltyű nem befolyásoltatott, hanem csak szabaddá tétetett, hogy (1) csapja körül lassan jobbra forduljon, a lefelé menő teherserpenyő (bl b3) akasztékának (b2) peczkével az (E) szögemeltyű (e2) karjának (e3) nyúlványába ütközhetik, mielőtt még az (E) szögemeltyű az akasztóknak, illetve (b2) peczkének pályájából kibillenne. Az (E) szögemeltyűbe való ezen ütközés
