20139. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós erőgép
az elosztó a tok azon oldalán, melyen az átkormányzó szerkezet van elrendezve, teljesen küralaku legyen, mert mint a (3) ábrából világosan látható, a gőzbevezető (13, 14) csatornák szintén oldalt nyílnak a gép tokjába. A (13) gőzcsatorna (3., 6. és 10. ábra) akkor működik, ha a gép a (15) forgási iránynak (1. ábra) megfelelően forog, míg a csatornán át (7. és 10. ábra) akkor verettetik a gőz a tokba, ha a gép a (15) nyíllal ellenkező irányban forog. A rajzban föltételezzük azt, hogy a (13) csatorna van nyitva és ennek megfelelően a gép a (15) nyíl irányában forog. A (18) átkormányzó csap ennek megfelelően úgy áll, hogy a (16) gőzkibocsátó csatornát (1, 3, 5 és 9. ábra) nyitja, a másik (17) gőzkibocsátó csatornát (4., 3„ 8. és 9. ábra) pedig zárja. A gőzbevezetés a (19) csőtoldaton (2., 4. és 10. ábra) történik, a (20) és (21) csőtoldatokon pedig a (16, 17) csatornákból kiáramló gőz a szabadba vagy a kondenzátorba verettetik Ha a gép a (15) nyíl irányában forog, akkor a (19) csőtoldaton át bevezetett gőz a (18) átváltócsap ferdén fölfelé futó (23) kivágásán, (11. és 12. ábra) valamint a (1?) csatornán (6. és 40. ábra) keresztül a (8) elosztó (7) tokjának szegmensalakú (24) vájatába áramlik. Ezen szegmensalakú (24) vájat az 1. ábrában legnagyobbrészt pontozottan látható. A 4. ábrában, úgy ezen (24) vájat, mint a visszafelé való forgásnál érvényesülő (25) vájat metszetben látszik. Ezen metszet a 3. ábra E— G vonala szerinti metszeteknek felel meg. A 4. ábrában látható (27) vájat a (8) elosztó azon részének fölvételére szolgál, mely a (2) dugattyúnál, illetve (4) dobnál hosszabb, a mit a 2. ábra világosan mutat. Ugyanott látható, hogy a szegmensalakú (12) rész (1; és 2. ábra) pontosan olyan vastag, mint a milyen mély a (27) vájat. A (8) elosztó (2. ábra) a (28, 29) homlokfalak által teljesen el van zárva. A (28) homlokfal az 1. ábrában látható négyszögletes (22) nyílással van ellátva, melyen keresztül a gőz a forgást a (15) nyíl irányában föltételezve, mihelyt a nyílás a (24) vájathoz ért, az elosztóba és ennek két (290) csatornáján át (2. ábra) át a (11) kivágásba juthat. A gőz, mint (1) ábrából látható, abban a pillanatban lép be, a midőn a (2) dugattyú az (1) ábrában rajzolt állásba jutott. Ezen pillanatban haladt el ugyanis a (22) nyílás elől járó (30) széle a (24) kivágás (31) széle fölött (I. és 3. ábra). A gőz ettől a pillanattól kezdve a (2) dugattyú hátsó oldalára hatást gyakorolhat és azt a (15) nyíl irányában mozgathatja. A dugattyú másik oldalán vagy a légköri nyomás, vagy ha kondenzátor is van alkalmazva, annak nyomása hat. Az előbbi fordulatból dugattyú előtt maradt gőz a (16) csatornán a (18) csap (32) kivágásán (11. és 12. ábra) és a (20) csőtoldaton át távozhat el. Mialatt a (2) dugattyú az 1. ábrában rajzolt állásból tovább mozog, a (8) eloszt') is ugyanolyan szögsebességgel a (33) nyíl irányában forog és a gőzbeáramlás a (8) elosztóba azon pillanatban szűnik meg, a midőn a (22) nyílás (34) széle a (24) vájat (341 ) széle fölött elhaladt. Ettől a pillanattól fogva a (2) dugattyú mögött lévő gőz expandál mindaddig, míg a (2) dugattyú hátsó éle a (16) csatornát el nem érte. Ekkor kezd a gőz kiáramlani és ugyanazon időben ép a (2) dugattyú ismét a (11) kivágásba, mely pillanattól fogva, míg csak az 1. áb rában látható állásba nem jutott, a gép holt állásban van és lendítő kerék vagy egy másik egyenlő gép által forgatandó tovább. Az 1. ábrában rajzolt állásból a gépet friss gőz hajtja tovább. Hogy a gép töltését még inkább csökkentsük, mint a hogy csupán a (24) kivágás segélyével lehetséges, a (8) elosztó közeg és (7) tok között köralakban még az állítható (35) expanziótolattyút rendezhetjük el, mely kézzel vagy a (36) kis fogaskerék használata mellett regulátor se. gélyével forgatható. Az expanziótolattyú az 1. ábrán azon állásban van ábrázolva, melyben az a (11) kivágás (37) élével (1. ábra) való összeműködés által a gőzbeáramlást a (8) elosztó azon pillanatban szünteti meg, a midőn a (34) él a (341 ) él (3. ábra) fölött elhalad. Hogy a hengerbe való
