20123. lajstromszámú szabadalom • Vasúti vonatértesítőket szétosztó berendezés

tén ugyanazon a napon közlekedő vona­tok gépei önműködőlég osztják szét az őrök között a vonatértesítőket. A találmány szerkezete a következő: A készülék áll 3 részből és pedig: 1. az (A) vonatértesítő szelenczéből; 2. a (B) vonatértesítő táblákbői, és 3. a (C) kétágú kampóból. A 4-szögű alappal bíró (A) szelencze bá­dogból készül, (5) oldala zárva van, födele nyitható, hogy a (B) értesítő táblák be­tehetők legyenek, a fenekén pedig a le­lógó (X) vasgyűrűk átmérőjénél valamivel nagyobb kivágás van (2. ábra), azon czél­ból, hogy a legalsó értesítő táblának vas­gyűrűje szabadon lelóghasson függélyesen. Az (A) szelencze egyik oldalának alsó ré­szénél egy (h) nyílás van, melyen át a leg­alsó (B) értesítő tábla a (C) kampó által kihúzatik. Ezen (h) nyílás mindkét oldalán egy-egy (j) aczélrúgó van alkalmazva, mely a leg­alsó táblának kiesését gátolja, azonban a táblának kihúzása alkalmával leszoríttatik, úgy hogy a tábla akadály nélkül kijöhet a szelenczéből. A szelenczén egymással szemközt (2—2) fölakasztó horog (p q) van alkalmazva, mellyel a szelencze a mozdony homlok- I oldalán lévő kerettartó vasra fölakaszt­ható (6. ábra). A vonatértesítő tábla vékony bádoggal bevont fatábla. A táblára kovácsolt vas­ból készült (X) vasgyűrű van szilárdan rá­erősítve, olyképen, hogy ezen gyűrű föl-és lefelé mozoghat, azonban forgó moz- j gást nem végezhet, miután őtet ebben az 1 (m) vastagodások gátolják (2. ábra). A gyűrűnek legvastagabb része tehát —füg­gélyes helyzetében — mindig a legmé­lyebb helyen lesz. Hogy a gyűrű menet közben ingó moz­gást ne végezzen, a gyűrű fölső részénél 1—1 gyönge aczélrúgó (n) alkalmaztatik, mely a gyűrűnek a vízszintes helyzetéből a függélyes helyzetbe való elhelyezkedést nem gátolja, azonban a szélnek ellent áll. A tábla alsó lapjára vagy megfelelő ér­tesítő ragasztatik, vagy írótábla erősítte­tik rá, vagy pedig a tábla belsejébe is tehető a szétosztandó nyomtatvány. A kétágú (C) kampó kovácsolt vas-vagy aczélból készíthető, körkeresztmetszetű és a végén csavarmenettel bír. Ily kampó minden őrháznál az egyik talpfa kellő kö­zepén becsavartatik. A szelencze a 6. ábra szerint a moz­dony-keretvas közepére akasztatik, úgy hogy a szelencze közepe a vágány tenge­lyével összeessék. A szelencze elhelyezése olyképen történik, hogy azon esetben, ha a mozdony szabályos állásban halad előre (a kéménnyel elől), (h) nyílás a mozdony felé esik, vagyis a szelencze (p) horgokra, azon esetben pedig, ha a mozdony fordí­tott állásban fog haladni, a szelencze (q) horgokra akasztatik föl. Az állomási al­kalmazott a szelencze fölső lapját föl-i emeli és a szelenczébe annyi értesítő táb­lát tesz, a hány őr értesítendő. A táblák az 1. ábrában kitüntetett mó­don helyezendők el, tehát a táblák letom­pított végei (h) nyílásnál feküdjenek. A legalsó táblának gyűrűje le fog lógni, a többi gyűrűk pedig vízszintes helyzetbe jutnak és minden gyűrű az alatta lévő tábla fölső lapján fog feküdni. Ezzel a mozdony vonatértesítőkkel föl lévén szerelve, indítható. A berendezés működése a következő: A legalsó értesítő táblának lelógó gyű­rűje menet közben beleakad az őrháznál a talpfába csavart kampóba, miáltal a tábla j gyorsan (h) nyíláson át kihúzatik és a 1 földre esik. Több mint egy tábla nem jö­het ki a szelenczéből, mert a nyílás bár nagyobb, mint egy tábla vastagsága, de sokkal kisebb, mint két tábláé. Az alsó táblának kihúzása következté­ben a fölötte lévő táblák a szelenczében egy táblavastagságra leesnek, ennélfogva a fölötte volt tábla az előbbinek helyére jut és annak vízszintes helyzetben volt gyű­rűje, miután akadályba nem ütközik, sa­ját súlyánál fogva függélyes helyzetben megállapodik és a következő őrháznál, az ott lévő kampó által kihúzatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom