20106. lajstromszámú szabadalom • Vadászfegyver

Az (u) sátorvas nyugalmi helyzetében való rögzítésére a rugóval ellátott (w) tolóka szolgál. A fegyver véletlenül való elsütésé­nek meggátlására pedig a (z) vezetékben vezetett és (y) karral ellátott (x) tolóka szolgál, mely a kakastörzshöz szorítva, ennek lepattanását lehetetlenné teszi. A fegyver működése a következő: A (c) kakas a fölhúzás alkalmával (g) tengely körül elfordul, az (f) kilincs, mint­hogy csavar segélyével a födőlemezhez van erősítve, a kakaskereket egy fokkal elforgatja, mialatt az (o) ellenző egy meg­felelő fog mögé pattan és az (e) lépcsős kakaskerék visszafordulását megakadályozza egy időben ezzel az (1) ravasz (s) karja a (c) kakastörzsnek először első, azután a má­sodik nyugaszára támaszkodik. A (c) kakasnak ezen fölhúzása által az (i) ütő rúgó feszített helyzetbe jön, mint­hogy a fölső karját a (h) lánczíz a (c) ka­kastörzs elfordulása folytán lefelé húzza, minek folytán a fegyver egy lövés leadá­sára készen van. Most már a szerint, hogy hogyan van az (e) kakaskerék elfordulva azaz az utóbbinak melyik és hány lépcső­zete ütközik a (t) gyújtószögekre, egy, kettő vagy három lövés adható le egyszerre. Az (e) kakaskeréknek ez 1. és 2. ábrán látható helyzete mellett, egyszerre három lövés adható le. Ha most a kakast fölhúz­zuk, az (e) kakaskerék egy foggal elfordu 1 a mint már fönt leírva volt s az (1) bil lentyű (s) karja egy nyugaszra támaszkodik. Az (e) kakaskerék ezen helyzete mellett az m) ravaszt meghúzva a fegyver csak egy lövést ad le, mert az (e) kakaskerék hom­loklapjának csak a legmagasabban álló föliilete csapódik a leginkább kiálló (t) gyújtószögre, mert a más két (t) gyújtószög rövidebb és a lépcsős fölületek is alacso­nyabbak. A fegyver másik kiviteli alakjánál az (e) kakas fölhúzása nem kézzel (2. ábra), ha­nem az (u) sátorvas segélyével történik. Ha ugyanis az (u) sátorvas alsó karját a lövés után elbocsátjuk, a (v) rúgó, mely sokkal erősebb. mint az (i) rúgó. az (u) sá­torvas (2) karját fölemeli s ez minthogy a (c) kakastörzsnek (3) toldatához támaszko­dik, a (c) kakastörzset (g) tengely körül el­forgatja, míg az (m) ravasz (s) karja a (c) kakastörzs valamelyik nyugaszába nyomul. Most az (u) sátorvasat kézzel a fegyver nyakáig szorítjuk s az (u) sátorvas (2) karja (v) rúgót lenyomja, miáltal a fegyver (i) ütőrúgója feszítve lesz. Ezalatt a (c) kakastörzs (e) kakaskereke az (n) fogaskerékkel együtt egy foggal el­fordul, a mint az már fönt le volt irva. Az (e) kakaskereket kézzel is elforgathat­juk, a szerint, hogy hány lövést akarunk leadni. A kakas fölhúzott állásának biztosí­tására az (y) karral ellátott (x) tolókát a kakas irányában előre toljuk, miáltal az (y) kar a (c) kakastörzsön alkalmazott be­vágásba mélyed s a kakas előre csapódását megakadályozza. A fegyver (u) sátorvasa használaton kívül a (w) tolóka segélyével csatolható a fegyver nyakához. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vadászfegyver, jellemezve a kakason al­kalmazott, homlokfalán három különböző magasságú lépcsőben végződő (e) kakas­kerék és ennek fogazott (n) tengelye által, továbbá az ezen tengely fogaiba kapaszkodó, a kakastengely elforgatására szolgáló (f) rúgóskilincs és a kakaske­rékiitík ellenkező irányban való forgatá­sát meggátló (o) ellenző által. 2. Az 1. alatt igényelt fegyver azáltal jel­lemezve, hogy a (t) gyújtószögek úgy vannak elrendezve, hogy a lecsapott kakaskerék lépcsős síkjaira lehetőleg merőlegesen állanak és mind a három különböző, a kakaskerék lépcsői magas­ságának megfelelő hosszban nyúlik ki-3. Az 1. és 2. alatt igényelt fegyvernél a (v) rúgó hatása alatt álló (1) körül forgó (u) sátorvasnak az alkalmazása, mely­nek (2) karja a kakas alsó részének támaszkodik és így a kakast önműködő­lég fölhúzza. 4. Az 1., 2. és 3. alatt igényelt fegyvernél az (x, y, z) részekből álló zárószerkezet­nek az alkalmazása, mely a fegyvernek véletlen elsütését meggátolja. PAU.AS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTÉI­(1 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom