20095. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hydraulikus mótorok fordultszámának önműködő szabályozására

- 3 -(1) emeltyű és az (nl) dugattyúrúd közé a szabályozható (m) rúgót igtatjuk. Az (1) emeltyű, a (g) tolattyúhüvely és az (n) állító dugattyú közötti áttétel módosítása czéljából, (k) forgáspontjához képest elállítható, a mi a pontos szabályozást jelentékenyen elősegíti és a berendezés esetleges szerelési pontatlanságainak helyreigazítását lehetővé teszi. A (g) tolattyúhüvely szélső nyílásait az 1. ábrában látható állásban az (f) tolattyú szélső karimái (a födőrészek) zárva tartják, a középső hüvelynyílás ellenben a szabályozásra szolgáló nyomó folyadékot bevezető (t) csővel közlekedik, míg a tolattyúhüvelynek külső nyílásai a (v vl) csövekkel állanak összeköttetésben. E (v vl) csö vek a (w) állító henger két végével közlekednek és a tolattyú és a tolattyúhüvely kölcsönös állása szerint szerepüket fölcserélve a szabályozásra szolgáló nyomó folyadéknak be- és kivezetésére szolgálnak. Ha a regulátorral összekötött (e) rúd, mely (r)-nél a fordulatszám beállítására szolgáló (s) készülékkel van összekapcsolva, az (f) tolattyút balra tolja, akkor a nyomó folyadék az (u) légiisttel ellátott (t) vezetéken^ a tolattyúhüvely baloldali nyílásain és a (v) csövön át a (w) henger baloldali végéhez áramlik és az (n) dugattyút a henger jobboldali vége felé meneszti. Az (n) dugattyú eközben az előtte lévő folyadékot a (vl) vezetéken és a tolattyúszekrény (xl) kamráján át az (y) levezető csőbe nyomja, a nyílásszabályozó kúpokat, vízereszeket vag}< zsilipzárakat pedig megfelelő módon elállítja és egyszersmind az (nl m 1 i) emeltyűszerkezet közvetítésével a (g) tolattyúhüvelyt is balra vagyis a tolattyú után meneszti úgy, hogy mire a nyílászáró kúpok, vízereszek stb. megfelelő módon elállíttattak, a tolattyú é3 a tolattyúhüvely ismét ugyanazon kölcsönös állásban állapodnak meg, melyben az elállítás megkezdése előtt voltak. Az (f) tolattyú jobboldali elmozdulásánál a működés ugyanilyen, csakhogy ekkor a (vl) cső szerepel bevezető cső gyanánt, a nyomó folyadék elvezetése pedig a (v) csövön és az (x) kamrán át történik. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakban az elosztó elem csapkúp gyanánt van foganatosítva; a berendezés működése teljesen azonos az imént leírttal-Az (f) hengeres tolattyút az (fO) csapkúp helyettesíti, melyet az (o) rúddal összekötött (oO) forgattyú működtet. A (g' tolattyúhüvelynek a (gO) csaphüvely és az (1) rúdnak az (10) rúd felel meg; (y t v vl) vezetékek azonos módon vannak elrendezve, mint az 1. ábránál. Az 5. és 0. ábrákban a tolattyú illetőleg a csapkúp födőrészeit határoló éleknek és az ezen födőrészek segélyével zárandó és nyitandó nyílások széleinek kiképzése látható. A mint az 5. ábrából kitűnik, a hengeres tolattyú karimáinak az (a) nyomó tér felé fordított (P) élei szög alatt hajlanak a tolattyú tengelyére merőleges síkhoz; a tolattyúhüvely nyílásainak (8) szélei ugyanakkora szöget képeznek az említett síkkal ; a tolattyú tengelyé körül elforgatható s minden helyzetben rögzíthető. Az élek és szélek ekkénti elrendezése következtében a tolattyúnak az 5. ábrában telt vonalakkal kihúzott állásában a túlfödés fölül zérus, alúl pedig 2 e; a nyomó folyadék tehát a tolattyúnak legcsekélyebb elmozdulásánál is a hüvelybe áramlik és egyúttal az átáramlási harántmetszet, mint már említettük, a tolattyú további elmozdulásakor fokozatosan nagyobbodik, a mi a szabályozás menetére igen előnyös. Ha a tolattyút tengelye körül, a telt vonalakkal kihúzott helyzetből, 180°-al elforgatjuk, akkor a túlfödés, a mint az az 5. ábrában vonalkázatottan föl van tüntetve, köröskörül egyenlő és pedig (s) nagyságú lesz. A tolattyúnak hossztengelye körül való elforgatásával tehát a túlfödést, illetőleg a nyitási sebességet módosíthatjuk. A 6. ábra az éleknek és széleknek hasonló elrendezését mutatja csapkúp alkalmazása esetén, mely elrendezés szintén lehetővé teszi zérus túlfödésnél a beáramlási nyílások fokozatos nyitását. A csapkúp födőrészeinek (p) élei a csap-