20091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czukoroldatok kezelésére
alá, míg az sűrű lévé nem concentrálódott. A czukormész szétkavarása után az első szűrő présekből kiválasztott mészhydrátot czefréző készülékekben (kavaró gép, csiga) vízzel vagy más mosó folyadékkal kb. 20— 30 Bé-s mésztejjé hígítjuk és ezen mésztej az első és esetleg a második saturatio nyers leve számára a választó szert képezi. E választó szert ugyanoly módon alkalmazzuk, mint a közönséges mészből előállított mésztejet. Az eljárást még arra a czélra is alkalmazhatjuk, hogy a gyár kristályosítási üzeméből nyert többé kevésbbé sötét színű kristályos utótermékeket a föntemlített, a gőzösítő battériának első tagjából vett lével egyidejűleg színtelenítésnek és derítésnek vessük alá. A répaczukorgyártás utótermékei tudvalevőleg nagymennyiségű karamelalkatrészeket és oly alkatrészeket tartalmaznak. melyek czukorelbontásból erednek. A czukormésznek ilyen czukoroldatokra kifejtett, imént említett kedvező hatása folytán azon helyzetbe is jövünk, hogy az utótermékeknek jó fehér czukor előállítására káros alkatrészeit az első tagból vett lével közösen kezelhetjük czukormészszel. E czélból ezen utótermékeket az említett kavaró készülékben a czukormész bekavarása előtt az első gőzösítő tagból vett lében föloldjuk és ezáltal a csekély értékű utótermékeket ezen répalével közösen szép fehér czukorrá vagy igen nagy mennyiségű kristályczukorrá csaknem költség nélkül földolgozhatjuk; ezen eljárás jobb annál, mely abban áll, hogy az utótermékeket a nyers lének első vagy második saturatiója alatt vezessük be, mivel ezen czukroknak az elválasztásnak még alávetett nyers lébe való bevezetése könnyen czukorveszteségeket idézhet elő azáltal, bog}' a kiválasztott répáié saturatiós iszapja, mely tudvalevőleg az üzemből eltávolíttatik, gyakran nagyobb mennyiségű czukrot tartalmaz, a mi jelentékeny czukorveszteségekkel jár, vagy sok mosó folyadék alkalmazását teszi szükségessé. Mint az előzőkben leírt eljárásból láthatjuk, ugyanaz a mész, mely a jelenleg szokásos régi eljárásnál a répakiválasztásra szükséges, a jelen eljárásnál tulajdonképen kétszer hat választó szer gyanánt. Ezáltal elérjük, hogy a czukorlének rendkívül kedvező derítését idézhetjük elő, a mi a régi eljárásnál még kétszeres mészmennyiség alkalmazásánál is alig volna lehetséges. A jelen találmánynak további tárgyát a mész kettős behatásának első izben a nyers répalére és másodízben a már kiválasztott, az iszaptól elkülönített és a gőzösítő battériát el nem ért híg lére akként való alkalmazása képezi, hogy az előzőkben leirt eljárás módosításakép a melasséből és syrupból az ismert mészeljárások szerint nyert czukormeszet az első, második vagy harmadik saturatiónak elválasztott vagy leszűrt derített levébe vezetjük be oty czélból, hogy ezen kiválasztott, még nem főzött híglébe erősen alkalikusan hasson, a mikor is mészhydrat kiválása mellett hasonlóképen oldható czukormészvegyiilet keletkezik. A mészhydrátot az oldatból ugyanúgy, mint már az előzőkben említettük, szűrő présekben leválasztjuk és lé vagy mosó víz segélyével 20 — 30 Bé-s mésztejjé hígítjuk, mely itt is ugyanúgy, mint az égetett mészből előállított mésztej, a nyers lé számára választó szert képez. Az erősen alkalikus szűrt levet a föntebb említett módon szénsavval és kénessavval kezelve szűrjük és a gőzösítő battéria első tagjában gőzősítésre kerül. A nyers lének az ismert régi eljárások szerint czukormészszel való elválasztásánál és saturálásánál gyakran nehézségek merülnek föl, amennyiben nagymennyiségű oldható czukormésznek hirtelen képződése által a tisztátlan nyers lében szénsavgáz által heves habzás és nehéz saturatió áll elő. Ezen hátrány a jelen eljárásnál el van kerülve, amennyiben a czukormész a már kiválasztott és saturált híg lében mészhydráttá és oldható ezukormészszé bontatik el. Azáltal, hogy a kiválasztott mészhydrátot czukormésztől menten vezetjük be a nyers lébe, ennek saturálásánál föllépő nehézségek el vannak kerölve. A czukor-mészoldatoknak a nyers czukorgyártásnak már elválasztott és iszaptól elkülönített híg leveiben