20055. lajstromszámú szabadalom • Nyakkendőkhöz való kettős pajzs

képzésére (h) részt függélyesen a diagonáli­san fekvő hátsó (g) szövetvégre fektetjük (4. ábra), továbbá a (h) vég (1) részét szin­tén diagonálisan, mint az (i) részt, a bal paizs-rész fölé hajtjuk oly módon, hogy a paizson az (i) részt hurokszerűen áthúzzuk (5. ábra) miáltal a csokor balrésze is el­készült. Ha a regatta vagy csokor nyakkendőnél egy rész kikopott, úgy a megkötésnél a (c) résbe úgy húzzuk be a szövetet, hogy a kikopott rész az ép részek által eltakartas­sék, a mi semmiféle nehézséget nem okoz, mivel a nyakkendőt az eddigiektől ellentét­ben kézben kötjük meg. Plastron kötésénél (6—7. ábra) a paizs (b) lemezkéjét egy (n) toldattal látjuk el (7. ábra), melynek két oldalára (p és z) nyakkendővégek vannak fölvarrva (6. ábra). A nyakkendőcsomó képezésére, a (c) ré­sen át, a (b) köré egy elforgatható (o) vég­nélküli szalagot alkalmazunk, mely fölött a (p q) nyakkendőrészeket a plastron kép­zése czéljából egyszerűen átfektetjük és esetleg a részek összetartására egy nyak­kendőtűt használunk (7. ábra). Míg az ed­digi plastron nyakkendőknél a gallérhoz súrlódó (r) rész gyors kikopásnak volt kitéve, mi által a nyakkendő használhatatlanná vált, addig a jelen találmánybeli nyakkendőknél ez ki van zárva, ugyanis az esetlegesen ki­kopott (o) hely mindenkor helyettesíthető új ép részekkel azáltal hogy a végnélküli (o) szalagot úgy forgatjuk, hogy a kopott részek a paizs vagy a nyakkendő többi ré­szei által eltakartassanak. Egy második plastronkötés a 8—10. ábrá­ban van bemutatva, melynél a 6—7. ábrá­ban egy különálló, a kettős paizsban elfor­gatható, végnélküli (o) szalag által képezett plastroncsomót itt magából az egy darabból álló szövetsávból alakítjuk. Ezen nyakkendő ugyanazon új czéllal és hatásai bír, mint a föntiek és azoktól csak a kötés módjában tér el, egyébként azonban a 4. és 5. ábrák­ban föltüntetett alakokhoz hasonlít. Ezen plastron alak kötése a következő­képen történik: A szövetsávot ép úgy, mint a csokornál az (a b) paizs (c) részén át kö­rülbelül a közepéig behúzzuk és a fölső (h') szövetvég (1') részét diagonálisan jobbra lefelé a (b) paizs és részben a (g') szövet­vég (il) része fölé fektetjük, azután az át­fektetett (h') szövetvéget ferdén balra föl­felé (il) fölött keresztbe hajtjuk. A (h') vég­rész helyzetének megfelelően az (i') szövet­rész (gl) végét az (1' és i') részek által ké­pezett később részben a (kl) plastroncsomót képező hurokba húzzuk, úgy hogy a 8. áb­rában föltüntetett kötés létesüljön. Ha már most (g' és h') szövetvégeket meghúzzuk, úgy a 9. ábrából látható módon magából a szövetsávból képződik a (k') plastroncsomó. A plastron alak teljessé tételére még a (g') szövetvéget ferdén balra, valamint a (h') véget ferdén jobbra fektetjük a (k') fölé, mint azt a 10. ábra mutatja. SzABADALM IGÉNYEK. 1. Nyakkendőkhöz való kettős paizs nyak­kendőknek kézben való kötésére ugyan­azon szövetszalagból, jellemezve (c) réssel ellátott két egyenlő paizs alakú (a b) lemez által. 2. Az 1. alatt igényelt nyakkendőhöz való paizs kiviteli módozata, jellemezve azál­tal, hogy plastron kötés eszközlése czél­jából a mellső paizs (n) toldattal van ellátva s e fölé a (c) résen át (o) vég­nélküli szalag vau húzva, azon czélból. hogy ezen a nyakkendő kötésére szol­gáló szövetszalagot áthúzzuk és annak végeit egymásfölé keresztbe fektetjük. (2 rajzlap melléklettel.) PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom