19990. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés másodrendű vezetők előmelegítésére

- 6 — közé, a (101) izzótest és (102) ellenállás pedig a kiegyenlítő vezeték és a másik külső vezeték közé van iktatva. A (108, 104, 105) előmelegítő vezetékek a kiegyenlítő vezetékbe vannak iktatva. A három vezetéket a (106) kikapcsolok segélyével, melyek legczélszerűbben egy kikapcsolóvá vannak egyesítve, a (100 és 101) izzótestek mögött megszakíthatjuk. Ha a (106) kikapcsolok zárva vannak, az áram első sorban a (102, 103, 104 és 105) vezetékeken folyik át, úgy hogy a (99, 10) és 101) izzótestek előmelegíttetnek. Az ellenállási viszonyokat oly módon választjuk meg, hogy az előmelegítő vezetékek árammentesekké legyenek, amint az izzótestek kellő mértékben előmelegíttettek. Ekkor a tulajdonképeni előmelegítő vezetéket a (106) külső vezeték megszakításával kikapcsoljuk, úgy hogy csak a (100 és 101) izzótestek működhessenek. A 13. ábrán a (107 és 108) izzótestek a közömbös vezeték és az egyik külső vezeték, a (109 és 110) izzótestek pedig a közömbös vezeték és a másik külső vezeték közé vannak iktatva, vegűl pedig (111) izzótest és a (112) ellenállás a közömbös vezeték és a harmadik külső vezeték közé iktatva. A (113, 114, 115, 116 és 117) előmelegítő vezeték a közömbös vezetékbe van bekapcsolva. A négy vezeték a (118) kikapcsolók segélyével, melyek legczélszerűbben egy kikapcsolóvá egyesíthetők, a (108, 110 és 111) izzótestek mögött megszakíthatok, ha az izzótestek kellő mértékben előmelegíttettek. Ekkor csakis a (108, 110 és 111) izzótestek maradnak beiktatva. A tulajdonképeni előmelegítő kikapcsolása után ezt az ismeretes átkapcsolok segítségül vételével más izzótestek előmelegítésére lehet használni. Ily esetben magától érthető, hogy a (103) illetve (114) előmelegítő vezetéktől a (104) illetve (115) előmelegítő vezetékhez vezető vezetékbe is egy átkapcsoló kapcsolandó be. A 14. ábra szerint az oldalvezetékeket (119 és 120) elsőrendű vezetékek, illetőleg ellenállások és az izzótesteket (121) és (122) másodrendű vezetékek képezik. A (123 és 124) másodrendű vezetők a külső vezetékekbe vannak iktatva. A négy izzótest előmelegítésére a (125, 126, 127 és 128) előmelegítők szolgálnak, melyek az átlós vezetékbe vannak beiktatva. (129) a híd létesítésére szolgáló kétsarkos kapcsoló, (130) hasonló kapcsoló a (123 124) izzótestekhez. A gyújtás czéljából a (130) kapcsoló segélyével először a fémesvezetéket létesítjük a (123 és 124) izzótestekig, azután a (122) kapcsoló segélyével az átlós vezetékbe vezetünk áramot. Az áram előszóra (119 120) ellenállásokon (izzólámpákon) a (125, 126 127 és 128) előmelegítő-ellenállásokig folyik. Ha az izzótestek ez által vezetőkké váltak és az előmelegítő-ellenállásban az áram megszakad, a hidat kikapcsolhatjuk. Ha a (121 122) izzótestek a híd kikapcsolása után ismét lehűltek, ismeretes átkapcsoló berendezések segítségével újabb izzótesteket lehet ismét előmelegíteni. Az ellenállásokat természetesen oly módon kell megválasztani, hogy az előmelegítőellenállások csak akkor váljanak árammentesekké, ha a (123 és 124) izzótestek kellő mértékben lehűltek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés másodrendű vezetékből készült izzótestek előmelegítésére, az által jellemezve, hogy egy áramvezető rendszer áramvezetékei között első-és másodrendű vezetékek és a kiegyenlítő vezetékbe egy vagy több előmelegítővezetékek oly módon vannak beiktatva, hogy az előmelegítővezeték az előmelegítés után árammentessé váljék. 2. Az 1. alatt védett kapcsolási elrendezés egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy két előmelegítendő izzótest a külső vezetékek és a kiegyenlítő vezeték között van beiktatva, melyek közül az első az előmelegítés után az elsőrendű vezeték helyébe a külső vezetékek és a kiegyenlítő vezetékek közé beiktattatik. 3. Kapcsolási elrendezés az 1. igény szerint, az által jellemezve, hogy háromvezetékes áramvezető rendszernél a ki-