19990. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés másodrendű vezetők előmelegítésére

A 8. és 9. ábra oly kiviteli módozatot mutat be, melynél az előmelegítésre nagy intenzitású áramot használunk. A 10. és 11. ábra különböző kiviteli módozatokat ábrázol, melyek segélyével az áram zárásánál az áramzáródás késleltetve történik. A 12., 18. és 14. ábra az új berendezést lényegében véve oly izzótesteknél ábrázolja, mely éknél az egyes áramvezetékek az áramelosztó rendszerhez vannak kapcsolva és melynél csupán az izzótest marad a segédszerkezetek kikapcsolása után az áramkörbe bekapcsolva. Az 1. ábrán (1) és (2) a másodrendű vezeték, (3) egy elsőrendű vezeték, (4) és (5) a külső vezeték, (5) a középső vezeték, tehát a kiegyenlítő vezeték, melybe a (7) és (8) melegítőtest van beiktatva. A (3) izzótestet egy (9) kikapcsoló segélyével lehet kikapcsolni, a (2) izzótestet pedig a (10) kikapcsoló segélyével, mely az egyik (5) külső vezetékről a (4) külső vezetékre kapcsolja át. Ha az áram bevezetésénél a (9) kikapcsoló zárva van és a (10) kikapcsoló oly módon van beállítva, hogy a (2) izzótest az (5) külső vezetékre van kapcsolva, akkor az áram először a (3) izzótesten, a kiegyenlítő vezetéken és a (7) és (8) előmelegítő vezetéken folyik át. Ennek következtében az (1) és (2) izzótestek fölhevíttetnek és vezetőkké válnak, míg a (7) és (8) előmelegítő vezetékek árammentesekké válnak, amint a (4) és (5) külső vezetékek egyenlően vannak terhelve, mi az (1), (2) és (3) ellenállások megfelelő megválasztásánál elérhető. A fényegységenként való watt-fogyasztás kisebbítése czéljából ezután a (10) kikapcsoló segélyével a (2) izzótestet a (4) külső vezetékhez kapcsoljuk, a (3) ellenállást pedig a (9) kikapcsoló segélyével kikapcsoljuk. Ezt legczélszerűbben egy közös kikapcsoló segélyével végezzük, mely a (9) és (10) kikapcsolókat egyesíti. Váltakozó áramnál a (3) ellenállást önindukcziós ellenállás vagy kondenzátor gyanánt is lehet kiképezni. A 2. ábrán a (11) és (12) másodrendű vezetékek a (13) és (14) elágazásba vannak beiktatva, úgyszintén a (15) ellenállás is — mely pld. egy izzólámpa lehet — a (16) elágazásba van iktatva, melynek (17) közömbös vezetékébe a (18) és (19) előmelegítő berendezés van beiktatva. Az áram bevezetésénél csak egy áramelágazás van, mely a (16) ágon, a (15) ellenálláson és a (17) közömbös vezetéken és a (18) (19) előmelegítő vezetéken folyik át. Ha a (11) és (12) izzótest vezetővé válik, a (18) és (19) előmelegítő vezetékek árammentesekké válnak, ha a három (13) (14) és (16) ág egyenletesen van terhelve, mi a (11) (12) és (15) ellenállás megfelelő megválasztásával könnyen elérhető. Az energia-fogyasztás kisebbítése czéljából a (15) ellenállás helyett egy tetszőleges módon vezetővé tett izzótest iktatható a (16) ágba. Az 1. és 2, ábrán látható kiviteli módozatoknál az (1) (2) és (11) (12) másodrendű vezetők magától érthető módon több ily vezető által is helyettesíthetők. Épp úgy lehet a (7) (8) (18) és (19) előmelegítő ellenállásokat is lánczolatos kapcsoláson kívül bármely más módon is kapcsolni, anélkül, hogy evvel a szóban lévő találmány lényegét érintenők. Az összes másodrendű vezetékek előmelegítése után a kiegyenlítő vezetékeket ki lehet kapcsolni, illetőleg az előmelegítő vezetékeket röviden lehet zárni, hogy ily módon az áram átáramlását akkor, mikor egy izzótest kiég vagy megsérül, meggátolhassuk. A 3. ábrán egy-egy (20) és (21) izzótest van a háromvezetős rendszer külső vezetékébe és egy (22) előmelegítő ellenállás, illetve előmelegítő vezeték a közömbös vezetékébe beiktatva. A (21) izzótesttel egy elsőrendű vezeték, pld. a (23) izzótest van párhuzamosan kapcsolva, melyet a (24) kikapcsoló segélyével lehet kiiktatni, ha a (20) izzótest vezetővé vált. Ha a (24) kikapcsoló az áram bejutásánál zárva vau, az áram először a (23) izzólámpán és (22) előmelegítő vezetéken folyik át, mely a (20) (21) izzótestet hevíti. Ha a (20) izzótest eléggé