19975. lajstromszámú szabadalom • Újítások vizforraló, desztilláló és sterilizáló készülékekben

3 -készülékben, illetőleg a vezetékekben lévő víznek a fölemelt hőmérsékleten való megtartására. Ezen lángzónak mindkét (29) és (30) szakaszától elzárható a gáz bevezetése külön-külön is, mint ez a 3. ábrán látható, mivel a beléjük torkolló csőágaknak mindenike csappal van fölszerelve. A kivánt hőfok elérése alkalmával azonban czélszerű csakis a (29) szakaszba vezető csőágat elzárni, míg ellenben, ha a tüzelést be akarjuk szüntetni, úgy a (32) csap segélyével a gáznak további bevezetését a lángzónak úgy (29), mint (30) szakaszával szemben megszakíthatjuk. Az 1. ábrán föltüntetett berendezésnél (21) lángzó nem bír két szakasszal, mivel két szakaszra osztott lángzó alkalmazása előnyös ugyan, azonban a készülék a nélkül is tökéletesen működik. Az egymás fölé helyezett (8) és (10) forraló kamrák közvetetten kapcsolatban állanak fölül a (17) keresztcsővel, me'y utóbbi úgy a (16) köpeny falazatai között lévő térrel, mint (20) kibocsátó csővel közlekedik. Ezen berendezés mellett a (8) és (10) forraló kamrákban, valamint a (16) köpeny falazatai között lévő térben fölmelegített víz a (20) csőbe való vezetés előtt elegyíttetik. (20) csőnek a (17) csővel való csatlakozási helyénél egy kétfúratú csapnyelvvel bíró (18) csap és a (20) cső végével szemközt álló (28) kibocsátó cső van elrendezve, úgy hogy a csapnyelvnek (19) fogantyú segélyével való elforgatása á;tala forraló kamrákból a víz közvetetlenül akár (20), akár (28) csőbe vezethető. A (28) cső például konyhai czélokra szolgáló meleg víznek az épületben való elosztására szolgálhat. Különben ugyanezen cső kapcsolatba hozható a 2. ábrán föltüntetett desztilláló és sterilizáló készülékkel is. A 2. ábrán a forraló készülékkel kapcsolatos desztilláló és sterilizáló berendezésnek függélyes metszete van bemutatva. A forraló készülék berendezése a föntebbiekben ismertetettől igen csekély eltérést mutat. (5) bebocsátó cső itt közvetetlenül a (16) köpeny falazatai között lévő I térbe torkoll, nem a legalul lévő (8) forraló kamrába, mint az 1. ábrán bemutatott elrendezésnél. A legalul lévő kamrába a víz a (16) köpeny falazatai között lévő tér fölső szakaszától vezettetik (33) cső segélyével, mely a legalsó (8) kamrához csatlakozik. Továbbá a legfölső (10) forraló kamrából a forró víz vagy gőz (34), cső közvetítésével (35) tartányba vezettetik, melynek alsó oldala kúpos alakkal bír és fölső oldalából (36) cső ágazik ki, mely a (38) víztartányban elrendezett (37) kígyócsőhöz vezet s ez utóbbiban a desztillálás megy végbe. Ezen elrendezés mellett az (5) csövön bevezetett víz (8) és (10) forraló kamrákban gőzzé alakítható át, mely (35) tartányba tódulván, innen (36) csövön át (37) hűtő kígyócsőbe vezethető, melyben kondenzáltatván, mint desztillált víz (39) tartányba folyik le. (39) tartánynak fölső vége közelében (40) keresztcső van elrendezve, mely ezen tartányt a nagyobb (41) tartánnyal kapcsolja össze, úgy hogy a desztillált víz befogadádására, mint azt a föntebbiekben is említettük, két (39) és (41) tartány áll rende1

kezésre. Némely sebészeti műtéteknél szükségeJ, hogy különböző hőmérsékletű desztillá't víz alkalmaztassák. A föntebb ismertetett elrendezés mellett a (41) tartányban lévő desztillált víz közönséges vagy alacsony hőmérsékleten tartható, míg ellenben a (39) tartányban lévő desztillált víz tetszőleges hőfokra melegíthető. Az utóbbi czélra (42) cső szolgál, mely fölső végénél a (35) tartánnyal vagy gőzkamrával kapcsolatos (36) csőhöz csatlakozik, míg másik vége (39) tartánynak csaknem a fenekéig ér. Ily módon magas hőmérsékletre emelt vízgőz vezethető közvetetlenül a (39) tartányban lévő desztillált vízbe, melynek hőmérséklete ennek folytán gyorsan emelkedik s a nélkül, hogy ez által a (41) tartányban lévő desztillált víz hőmérséklete szintén emeltetnék. Űgy (39), mint (41) tartány fenekénél egy-egy (43) kibocsátó csappal bír. Némely esetben czélszerű egy (44) szűl rőt alkalmazni, melyen át a víz (38) tar-