19973. lajstromszámú szabadalom • Készülék hallható jelzések adására a haladó vonat által
és így a jelzőkészüléket működésen kívül helyezi. A (18) emeltyű (lásd 6. és 7. ábra) ép úgy van egy (9) légnyomású fékkel ellátva, mint a (13) emeltyű (lásd 2. és 4. ábra) a (8) légnyomású fékkel, azon czélból, hogy a (27) lenyomott ellenpedál a vonat elhaladása után még egynehány pillanatig lenyomott helyzetben maradjon. A (18 és 19) emeltyűk elrendezése azonos a (13 és 14) emeltyűk elrendezésével. A (27) pedál működése azonos a (25) pedál működésével. A (19) emeltyű nyúlványára erősített (34) huzal ugyanis épen úgy van a (17) emeltyű (50) nyúlványán átvezetve, mint a (32 és 33) vonódrótok. A készülék működése most már a következő : föltéve azt, hogy a vonat az állomásból elindul, akkor először a (27) ellenpedált fogja lenyomni, miáltal a (19) emeltyű lesiilyedve, a (34) vonódrót közvetítésével a (17) emeltyűt fölemeli, úgy hogy (16) emeltyű lesiilyed és a (21) ék a (14) emeltyű alá tolatik és a készülék rögzíttetik, még mielőtt a vonat első kereke a (26) pedál fölé ér. Ezáltal a (26) pedál lenyomásánál a (20) kalapács már csak elsült durrantyúkra (petárdákra) fog hatni és így jelzés nem adatik. A (26) pedál után következő (25) pedálnak a lenyomása szintén nincs hatással, mert a jelzőkészülék rögzíttetett a (27) ellenpedál mozgása által. A vonat elhaladása után az összes szerkezetek visszatérnek eredeti helyzetükbe. Érkező vonatnál a vonat kerekei először is a (25) pedált sülyesztik, miáltal új durrantyúk kerülnek a (20) kalapács alá, ezután lenyomják a (26) pedált, miáltal a durrantyúk elsülését idézik elő. ezután rögtön a (27) pedált is lenyomja, de ennek nincs hatása, mivel a (14) emeltyű még lenyomott helyzetben van. A vonat elhaladása után a jelzőkészülék minden egyes részei eredeti helyzetükbe térnek vissza. A továbbiakban, a leírás elején jelzett azon készülék iratik le, amelynek alkalmazása által az optikai készülékeknél alkalmazott és «nyilt vonalat» jelző őrnek alkalmazása fölöslegessé válik. Ez elérhető, vagy 1 egy oly elrendezéssel, amelynél kétdurrantyús jelzőkészülék alkalmaztatik, vagy egy oly elrendezéssel, a melynél csak egy jelzőkészülék alkalmaztatik. Az első elrendezésben az egyik durrantyús jelzőkészülék oly távolságban alkalmaztatik az optikai jelzőkészüléktől, hogy még a leggyorsabban haladó vonat is, a durrantyús jelzőkészülék jelzésének megfelelően meg lehessen állítani, még az optikai jelzőkészülék előtt. Az ezen elrendezésnél alkalmazott második durrantyús jelzőkészülék az elsőtől az állomás irányában, tehát az optikai jelzőkészülék és az első durrantyús jelzőkészülék között, 50—60 méternyire van szerelve, ez az optikai jelzőkészülékkel úgy kapcsoltatik, hogy ezen utóbb említett durrantyús jelzőkészülék durrantyúi csakk akkor sülnek el, mikor az optikai jelzőkészülék «tilosra» van állítva. Az ezen elrendezéshez tartozó jelzőkészülékek egy közös dróttal kezelhetők úgy, hogy két készülék mindig egyöntetűen működik. Ezen elrendezésnél tehát az első durrantyús jelzőkészülék mindig ad jelzést, vagyis durrantyúi mindig elsüttetnek, miáltal a mozdonyvezető figyelmeztetik arra, hogy egy optikai jelzőkészülékhez közeledik; míg a második készülék csak akkor működik, mikor az optikai jelzőkészülék «tilosra» van állítva, tehát a mozdonyvezetőt figyelmezteti arra, hogy vonatát állítsa meg. Azonban, mivel sokszor bizonytalan, hogy vájjon mind a két, vagy csak az egyik jelzőkészülék durrantyúi sültek-e el, azért még egy biztosításként szolgáló villanyos csöngő jelzőkészülék is alkalmaztatik az optikai jelzőkészülék állványzatán. A csöngő áramkörében két kontaktus van, amelyek közül az egyik, a második jelzőkészülék (16) emeltyűjével és a másik a megfelelő ellensúllyal ellátott optikai készülék emeltyűjével jön összeköttetésbe. A két kontaktus akkor zárja az áramkört, ha a durrantyús jelzőkészülék a bódéból az elsütéshez előkészíttetett és az optikai készülék «szabad pályát» (((nyíltvonalat))) jelez. Ezekből kifolyólag látszik, hogy I a villanyos csöngőnek működnie kell:
