19926. lajstromszámú szabadalom • Fényképező készülék a lemezek elzárására szolgáló szerkezettel

— 3 -rendezett rúgó kifeszítésóre illetve meglazítására szolgál; ezen emeltyű a (7) gyűrű bevágásaiba csappanhat (9. ábra) és ekkor a másik karja alatt elrendezett (10) rúgó által (1. ábra) az illető helyzetben rögzítve lesz. Az emeltyű az említett gyűrűnek egy bevágásában elrendezett (X) ütköző által megakadályoztatik abban, hogy egy fordulatnál többször forgattassék vagy hogy azt csekély erővel vissza lehessen forgatni. Az emeltyűnek egyik karja hét számjegyet hord (9. ábra), melyek mm-eket jelölnek, míg ezen számjegyektől két oldalt és radiális irányban az (A) korongon a gyűrű bevágásaival szemben oly számjegyek vannak elrendezve, melyek egy másodpercznek rendkívül apró részeit jelölik. Ha már most a záró szerkezetnek azon mozgási sebességet akarjuk kölcsönözni, melyet az utóbb említett számok egyike jelez, akkor legelőször is azt kell néznünk, hogy az emeltyűn elrendezett számoknak melyike felel meg a választott számnak. Válasszuk pl. a 150-et, mely a 9. ábra szerint 10-nek egyik oldalán van; világos mármost, hogy az 1/150 sebesség elérése czéljából a záró hasítéknak 10 mm.-nyire kell nyitva állania. Ezen czélból fogazott gyűrű fogát a bevágással ellátott (7) gyűrűnek (10) száma elé kell hoznunk, a mit azáltal érünk el, hogy a fogantyús emeltyűt előre vagy hátra forgatjuk. A korongon elrendezett számok, melyek egy másodpercznek tört részeit képviselik, részben fehérek, részben pedig vörösek. A fehér számokat akkor használjuk, ha a készülék alkalmazásakor a korong alúl van, a vörös számokat pedig akkor, ha a korong fölül van. Ezen utóbbi esetben a zárószerkezet lassabban mozog. Az ekként megkülönböztetett sebességi fokokat már most arra használhatjuk föl, hogy azok segélyével borús időben is jó képeket eredményezzünk, míg a többi számokat kivétel nélkül csak kedvező világítás mellett alkalmazzuk. Ép úgy lehetne számjegyekkel el nem látott másik emeltyűkaron is több harántvonalat elrendezni, melyek azt jelzik, hogy az illető vonaltól a középpont felé eső számok jó képeket szolgáltatnak míg az azon túl lévő számokat bizonyos körülmények között nem szabad használni. A lemezkazetta, a mint már említtetett, a készülékről leszerelhető és a készülékre a kazetta belső fölső oldalán elrendezett (12) rézhorony segélyével (2. ábra) illeszthető a csúsztató keretnek megfelelő fémből készült (13) léczére (l. ábra). A kazetta alsó részén két (14) rúgó van elrendezve (4. ábra), melyek a készülék csúsztató keretének megfelelő (15) kampóiba csappannak (5. ábra). Hogy a rúgókat az ezeket rögzítő kampókból fölszabadíthassuk, ha a kazettát le akarják szerelni, a készülék jobb és bal oldalán az említett kampók fölött (16) bevágásokat alkalmazunk (3. ábra). A lemezkazettában elrendezett kicserélő tolattyút az (y) rúgó tartja vissza, melyet minden cseréléskor az (yl) peczekre gyakorolt nyomás által szabadítunk föl. A lemezkazetta tolattyúja két doboz között csúszik, a hol is a fölső vagy mellső nyílás redőny segélyével záratik el, mikor a tolattyút az exponált lemez kicserélése czéljából kihúzzuk. A megmaradó tizenegy lemezt a tolattyú magával meneszti, míg az exponált lemez, melyet a többi lemez máinem tart vissza, az első doboz fenekére esik. Mihelyt a tolattyú kimozdulásának szélső határára ért, az (rl) és (r2) rúgós kilincsek (8. ábra) előrehaladnak a tolattyú mindkét oldalán és mikor ez utóbbit visszatoljuk, a tizenegy lemez az exponált mellett halad el; a tolattyúnak a kamrába való teljes visszatolatása után a második lemez helyezkedik el az objectiv gyújtó pontjában. Ezen mozgás közben a (D) záró hasíték a (d3) záró lemez segélyével (7. ábra), melyhez egy-egy oldalon az (rl) és (r2) rúgós kilincsek vannak erősítve, visszavezettetik a működésre kész állásba. Az (rl) és (r2) kilincsek ekkor a kettős (L) emeltyű karjaival átellenes állásba jönnek (8. ábra) és mikor az emeltyű nyomó gombját lenyomjuk, az (rl) és (r2) kilincsek a tolattyú keretléczein végigtolatnak. A (d3) lemez,