19877. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő lokomotivokhoz
Megjelent, 1900. évi november lió 29-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI HAS 19877. szám. V/c. OSZTÁLY. Gőztúlhevítő lokomotivokkoz. VON GBUBINSKI FLÓBIÁN MÉRNÖK VARSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 16-ika. A találmány tárgya egy gőztúlhevítő, mely a kazánkő képződését tehát a túlhevítő fűtőfölületének kisebbedését is meggátolja. A csatolt rajzon a találmány tárgya függélyes hosszmetszetben látható. A szóban lévő túlhevítő a hengeres (a) palástban van elhelyezve, melyet a (b) burkolat véd a hőveszteségek ellen és mely a lokomotív (c) füstszekrénye fölött van elhelyezve. A túlhevítő több vasból készült (d) csőből áll, melyekre egy-egy, eme csövek átmérőjénél alig nagyobb átmérőjű, tetszőleges fémből készült (e) cső van húzva, úgy hogy a két cső között szűk, gyűrűalakú (j) tér keletkezik. A (d) csövek az (fl f4) födőlemezekben, az (e) csövek az (f2) f3) lemezekben vannak megerősítve és az egész túlhevítő az (f2 f3) lemezek által három (A1 A2 A3) kamrára van osztva. A telített gőz a (g) csövön a lokomotív kazánból a középső (A2) kamrába jut és az erősen fölhevült (e) csöveket éri, az (e) csövek között folytonos keverődés közben áthalad és megszárad és az (A2) kamrából az (f3) lemez egy nyílásán a fölső (A3) kamrába megy. Csak most jut a teljesen száraz gőz a (j) terekbe, melyeken a túlhevített gőz gyűjtésére szolgáló (Al) kamrába áramlik vissza. A belső (d) csövek, melyeken a fűtőgázak áramlanak át, a gőz túlhevítésére, a külső (e) csövek ellenben nemcsak az (A3) kamrában lévő gőznek finom csíkokra való osztására, hanem az (A 2) kamrában lévő friss, nedves gőz megszárítá sára és a részben túlhevített gőznek az (A3) kamrából az (Al) kamrába való átvezetésére is szolgálnak. Tehát csakis a (d) csövek túlhevítő csövek, mert ezeket fűtik a füstgázok közvetlenül. Mindegyik cső csak kevés gőz előmelegítésére szolgál. A túlhevített gőz a benne lévő hő egy részét az (e) csöveknek adja át és ezek ily módon az (A2) kamrában lévő friss, nedves gőzt szárítják meg. Az (e) csövek tehát nem túlhevítő csövek, de minthogy a (d) csövekkel szűk, gyűrűalakú, tereket képeznek, a túlhevített gőzt arra kényszerítik, hogy a nagy mértékben fölhevült csövekhez lehetőleg hozzásimuljanak és azokon fölhevüljenek, mi annál könynyebben megtörténhetik, minthogy a füstgázok alúlról fölfelé, a túlhevítendő gőz pedig fölülről lefelé áramlik át ellenáramban a gyűrűs terén. Az alsó (Al) kamrából a túlhevített gőz a (k) csövön az (1) gőzdomba jut, honnan a gőzhengerbe vezettetik. Az (Al A2)