19869. lajstromszámú szabadalom • Centrális önműködő kapcsolás vasúti kocsik számára

_ 4 -góra vitetnek át és annak összenyomását idézik elő. A (8) rugónak egyenlő összenyomásánál tehát a kapcsolási fejnek a nyomóerő által előidézett eltolása a (9) emeltyűnek ható karjai viszonyában nagyobb, mint a kapcsolási fejnek a vontató erő által működtetett lefelé való mozgása. Ha a kapcsolási fej kanyarulatoknál oldalt kitér és egyidejűleg a (6) vonórúd vége köriilforgattatik, akkor a kapcsolási fejszárnak ("24) toldata azon oldalon, mely felé a kapcsolási fej mozog, a (23) merevítő rúd végéhez ütközik és a merevítő rudat hefelé nyomja, miáltal a (9) emeltyű kissé a (8) rúgó felé szoríttatik és azt összenyomja. Ha tehát a kapcsolási fejre gyakorolt oldalnyomás megszűnik, akkor a (23) merevítő rúd a (8) rúgó által kifelé szoríttatik és a kapcsolási fej, minthogy ekközben csak az egyik (24) toldatra támaszkodó (23) merevítő gerendának egyoldalú nyomása a kapcsolási fejnek a (6) rúd vége körül való forgását idézi elő, a czentrális középállásába jut vissza, a mikor is mindkét (24) toldat a merevítő rúdhoz támaszkodik. A harmadik, a 7—11. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál a kapcsolás közönséges csavarkapcsolással összetolható. A czentrális kapcsolási fej, mint az eddigi foganatosítási alakoknál, egyúttal czentrális ütköző gyanánt szolgál és a fölfogott vontató- és nyomó erőket két emeltyű segélyével ismét a rúgószerkezetre viszi át akként, hogy a rúgónak bizonyos összenyomásánál a nyomó erőnek útja többszörösen nagyobb, mint a húzó erőnek (az ugyanazon összenyomásnak) megfelelő útja. A kapcsolásnak egy közönséges csuklós kapcsolással való összetolásánál ugyanazon rúgószerkezet fogja föl az elkülönítve elrendezett vontató kampók illetőleg az oldalütközők által fölfogott húzó- és nyomó erőket. A (2) kapcsolási fejet, mely tetszőleges typusú lehet és egyúttal czentrális ütközőül szolgál, egy a (4) ütköző rúdhoz és az (5) hossztartókhoz erősített (3) vezeték hordja. A kapcsolási fej fölött egy közönséges (6) vontató kampó van elrendezve, I mely itt példaképen az ütköző rúdon átnyúlik, belső határhelyzetében a rúdhoz támaszkodik és a kocsinak csúklós kapcsolással ellátott kocsival való összetolásánál alkalmaztatik. A (9) rúgószerkezet a (6) vontató kampóval a (26) csap által összekötött (24) száron ül és egyik vége a beállítható (11) lemezre, másik vége a rúgó szerkezetet körülvevő (10) kengyelnek (10) | lemezére hat, mely kengyel a (19) vontató rúd által a másik kocsivégén elrendezett kapcsolásnak hasonló kengyelével van ösz| szekötve. A (24) vontató csapnak a kampószárral való összeköttetési helyén egy mindkét részt körülvevő és a (26) csapszög segélyével rögzített (25) hüvely van elrendezve, melynek (27) oldal toldataira a (2) kapcsolási fej által működtetett emeltyűk hatnak. Mint különösen a 11. ábrában látható, két ily emeltyűpár van alkalmazva. A kapcsolási fejszártól kétoldalt elrendezett (12) emeltyűknek forgási pontjuk (30)-nál van, a mennyiben megfelelő (121

) oldalnyulványukkal a (4) vezeték oldalfalainak kivágásaiba támaszkodnak (10. ábra). Ezen emeltyűknek egy vége a (2) kapcsolási fejszárnak megfelelő (32) oldaltoldatokat veszik körül, másik végük a (25) hüvelynek (27) toldatára hat. A (12) emeltyűk kivágásaiba egy villaalakú (28) kettős emeltyűnek (29) oldaltoldata nyúl, mely kettős emeltyűnek alsó vége a (3) vezetéknek (22) fölületéhez támaszkodik, míg fölső vége a hüvely (27) toldataira fekszik. A két (12) emeltyű és a (28) kettős emeltyű ekként (29)-ben csuklót képeznek. Ezen átvivő szerkezetnek működési módja a következő : Ha a (2) kapcsolási fej a reá gyakorolt vontató erő által kifelé mozgattatik, akkor a (12) emeltyűknek alsó végei hasonlóképen kifelé mozgattatnak és fölső végeik a (27) toldatoktól eltávolodnak. A (28) emeltyű egyúttal a (29) toldatok által tovamenesztetik és a (3) vezetéknek (22) toldata által rögzített alsó éle körűi forog akként, hogy ennek fölső végei a (27) toldatok felé működve a (9) rúgónak összenyomását idézik elő. A (29) és (30) forgási tengelyeknek viszonylagos