19824. lajstromszámú szabadalom • A fölhúzásnál rétegesen összecsukódó födéllel és oldalrészekkel bíró napellenző (marquise)

G) mezőkre van osztva, melyek kis közbe­eső mezőkkel vagy hajlásélekkel, a melyek­ben a merevítés van elhelyezve, váltakoznak, úgy hogy a mezőket egymásra lehet íakni. A hajlásékek, melyek fölhúzásnál fölfelé mozognak, pontozott, vastag (P) vonallal, azok pedig, melyek lefelé mozognak, vékony (R) vonallal vannak jelezve (1 ábra.) Az oldalrészek ugyanoly széles (H) me­zőkre vannak osztva, mint a födél, az ol­dalrészek hajlásélei a födél hajlás éleinek pontosan folytatásába esnek, úgy hogy ha fölhúzatásuknál a födél alsó föliiletére fek­szenek, ezeknek pontosan megfelelnek és az oldalrészek mezői a födél mezőire, fölfelé mozgó hajlásai pedig a födél fölfelé mozgó hajlására fekszenek. (I) egy kis, a faltól kiinduló ernyő, mely a por és szenny behatolása ellen nyújt vé­delmet, (K) két zsinór, hogy az oldalrésze­ket szél esetében az (N) gombokon megerő síthessiik. (L) két kis görgő, melyen az (F) zsinórok a szobába jutnak. (M) egy gomb a \ (K) zsinór megerősítésére, ha az ellenző föl van húzva. (S) a fölfelé mozgó (F) éleken alkalmazott karikákat jelez, melyekben az (F) zsinórok futnak. (T) az oldalrésznek kes­keny, nem merevített csíkja, mely körül azokat a födél alá hajlítjuk. Az (F) zsinórok a szoba belsejéből az (L) görgők fölött a fölfelé mozgó (P) hajláséle­ken alkalmazott (S) gyűrűkön haladnak át azután a (B) keresztrúd körül mennek és a födél alatt szabadon az oldalrészek külső éleihez vezettetnek, hol ismét gyűrűkben lelnek vezetést. Magától érthető, hogy a vasból készült állvány és a födél együtt nehezebb mint az oldalrészek, miért a meg­húzott zsinórok először az oldalrészeket fog­ják fölemelni és mint azt bevezetőleg jelez­tük, a födél megfelelő mezői és hajlásélei alá hajlítani, mielőtt a húzóerő a nehezebb vas állványt is fölemelhetné. Ekkor az el­lenző egy sima szövetdarabot képez, mint hogyha oldalrészek alkalmazva nem vol­nának és a zsinór további meghúzásánál egyes rétegekben fölhúzatik, végül pedig mint sima test a föntebb jelzett módon a falra fekszik. SZABADALMI IGÉNY. Napellenző (marquise), jellemezve az által, hogy a födél és oldalrésze megfelelő, egyenlő nagy, részben merevített me­zőkre van osztva, a födél fölső fölületén a föl húzásnál fölfelé mozgó éleken gyű­rűkkel van ellátva, melyeken a fölhúzó­zsinórok mennek át, a zsinórok pedig ezután a keresztrúd körül vannak ve­zetve és a födél alsó oldalán az oldal­részek külső éleihez mennek, hol ismét gyűrűkben vannak vezetve és végül oldalrészeken megerősítve, minek követ­keztében azt érjük el, hogy az oldalrészek a zsinórok meghúzásánál laposan a födél alá fekszenek, úgy hogy az ellenző a zsinór további meghúzásánál rétegenként emelkedik föl és szorosan a falra fekvő lapos testet képez. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 BÉSZVÉ'NYTÁFLŐASÁG NYOMDÁM BUPWEÖTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom