19824. lajstromszámú szabadalom • A fölhúzásnál rétegesen összecsukódó födéllel és oldalrészekkel bíró napellenző (marquise)

Megjelent IDOO, évi november lió 37-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEÍRÁS 19824. szám. vill/f OSZTÁLY. A fölhúzásnál rétegesen összecsukódó födéllel és oldalrészekkel bíró napellenző (marquise). SÖBENSEN GYULA OLUF KÖNYVKÖTŐ FREDERIKSBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 18-ika Az eddig ismeretes napellenzőknek (marquiseknek) sok hátrányuk van, nevezetesen részben az, hogy a fölhúzott (használaton kívül helyezett) ellenzők nem elég tetszetősek, részben pedig az, hogy a fölhúzás egyenetlenül történik és ezért a ponyvára káros hatást gyakorol, minthogy az eddigi ellenzőket rakni nem szövetben gyobb rám gyakorlatban szorosan összesikerül, hanem az összerakott mindig keletkeznek kisebb naok vagy csikók, melyekbe az esővíz, por és szenny behatol ós melyek a szövet elrothadását és beszennyeződését idézik elő. A szóban lévő találmány szerint mindezek a hátrányok elkerülhetők, mert az ellenzők úgy a födél, mint az. oldalrészek, minthogy azok megfelelő nagyságú mezőkre vannak osztva és ezek kevéssé hajlékony, alkalmas anyagból készült betétekkel vannak merevítve, fölhúzatásuknál szorosan a falra fekszenek. A fölhúzott ellenző egy szilárd, szorosan zárt testet képez, melybe minthogy a faltól csak néhány czentiméterrel áll ki a por és szenny be nem hatolhat. Azonkívül biztonság okáért az ellenző fölött egy védőernyőt is lehet alkalmazni, mely csak kevéssé állván ki és nagyon keskeny lévén, az épület tetszetős alakjára káros befolyást nem gyakorol. A föntebb jelzett merev anyagból készült betétek vagy minden egyes, vagy minden második mezőben, vagy csak a mezők éleinél alkalmazhatók. A csatolt rajzon az 1. ábra az ellenzőt a használati állapotban mutatja be, a 2. ábra az ellenzőt félig fölhúzva, a fölhúzott oldalrészeket pontozva ábrázolja, végül a 3. ábra az ellenzőt teljesen fölhúzva mutatja be. mely ábrából a találmány czélja legvilágosabban tűnik ki. (A) két az ablakkerettől vagy a faltól kiinduló vasrudat jelez, melyek a (B) keresztrúddal egy darabból készülnek és a ponyvának alul való megerősítésére szolgálnak. (C) a két fül, melyekben az (A) rudak csapok körül foroghatóan vannak ágyazva és melyek kőiül azok az ellenző fölhúzásánál és leeresztésénél forognak. (D) két az (A) rúdon alkalmazott merevítő rudat jelez, melyek egyik vége az (A) rúdon csúszik, míg másik vége csapok segélyével van az (E) fülekbe ágyazva. (F) két zsinór, melyek segélyével az ellenzőt föl lehet húzni. Az ellenző födelén a szövet egyenlő nagyságú