19748. lajstromszámú szabadalom • Újítások üveg tárgyak előállításánál

zése olyan, hogy midőn a hengerek a 9. ábrán fölrajzolt nyíl irányában forognak (al) henger mélyedései (bl) henger mélye­déseivel pontosan átellenbe kerülnek. Ezen körülmény folytán minden két egymásnak megfelelő (e és f) mélyedés, mely a készí­tendő tárgyhoz képest különböző, jelen eset­ben tehát lencsealakú, pontosan a készítendő tárgyat zárja be. Ha már most a forró, alakítható üveganyagot a hengerek közé visszük, azoknak említett forgása következ­tében (e és f) mélyítések által előállanak a (h) üveglencsék. Az üveglencse (e f) üreges mintával csak nagyon rövid ideig érintkezik közvetlenül s így az iivegfölület idő előtti kihűlése ki van zárva. A hengereknek rajzolt kiviteli alakjánál egymás mellett négy mélyedés foglal helyet, úgy hogy egyidejűleg mindig négy iiveg­lencsét nyerünk. Úgy az egymás mellett, mint az egymás alatt alkalmazott (e), illetve (f) mélyedéseket keskeny (i) vagy (k) csa­tornák kötik össze egymással, melyek pá­ronkint épen úgy közlekednek, mint (e) mé­lyedések (f) mélyedésekkel. Ennek követ­keztében a hengerek (h) üveglencséket ösz­szekötő (1) keskeny rudacskákat is készíte­nek, úgy hogy a hengerelés eredménye a 9. és 10. ábrákon látható összefüggő szalag, (i és k) mélyedéseknek kiképzése folytán (1) rudak magasabbak, mint a milyen vas­tagok az iiveglencsék, úgy hogy (m) alátét­tel csak (1) rudak érintkeznek; a lencsék ilyenformán (m) lemez fölött függnek, a nélkül, hogy vele érintkeznének, minek kö­vetkeztében az üvegföliileten homályos fol­tok nem keletkezhetnek, (b) hengert helyet­tesíthetjük megfelelő mélyítésekkel ellátott hengerelő asztal által is, azon esetben, mi­dőn elég, ha az üvegtestnek csak egyik ol­dala fényes. Az ily módon előállított szalagnál lehűlés után a lencséket összekötő keskeny rudak könnyen lepattanthatók. Az (n és c) henger tengelyekre ékelt, egymásba kapaszkodó (p és r) fogaskerekek biztosan megakadá­lyozzák a hengerek csuszamlását és ennek folytán az egymásnak megfelelő mélyítések esetleges eltolódását. (al és bl) hengerek fölött a 9 ábrán lát­ható (a és b) segédhengereket is alkalmaz­hatjuk, melyek a folyékony üveg kihenge­relésére szolgálnak, mielőtt (al és bl) min­tázó hengerek a tulajdonképeni alakra hoz­nák azt. Sok más üvegtárgy, tányér, csésze, cső, palaczk stb. épen úgy előállítható, ha a mé­lyedések képzésére, az üveganyaggal egy időben úgynevezett tövist, vagy magvat helyezünk el a mintázóhengerek között. Ezen tövisekkel vagy magvakkal, vagy ezek nélkül magában is sodronyszövetet vagy ha­sonlókat hengerelhetünk az üveganyagba vagy üvegtáblába. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mintázott érczhengerek vagy la­pok előállítására, jellemezve az által, hogy a mintázandó fölületet könnyen alakítható saválló anyaggal födjük el, mely anyagba a mintát egy vésett se­gédhenger által sajtoljuk, az érczfölület­nek sajtolás következtében szabaddá lett helyeit maratjuk, majd lemosva ismét sajtoljuk s ez eljárást mindaddig ismé­teljük, míg a mintának kívánt alakját és mélységét el nem érjük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás szerint előállított, egymásba kapaszkodó pozitív és negatív díszítésekkel ellátott, mntá­zott fé mhengerekkel vagy fémlapokkal fölszerelt hengerelőmű díszített iiveg, vagy más hullámos keresztmetszetű üveg­tárgy kihengereléséhez. 3. A 2. igénypontban védett hengerművel előállított üvegtárgyak mélyedéseinek színezése olyformán, hogy a színeket vagy a hengerelés után vagy hengerelés közben égetjük be. 4. Hengerelőmű díszített üvegtáblák vagy más üvegtárgyak előállítására, ahol is az üveg kinyujtását sima hengerek vég­zik, míg az ékítmények besajtolása s egyáltalán az alakítás csak ezután tör­ténik pozitiv és negatív értelemben vé­sett hengerek, illetve lapok által. 5. Hengerelőmű a 4. igénypont szerint, melynél úgy az üveganyag nyújtását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom