19738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égési mótorok működtetésére

— 4 nyomatott, át, az (1) szelepet megnyitjuk, úgy az első pillanatban a nagyobb túlnyomás következtében több tüzelőanyag fog (a)-ba átáramlani, ami abban a nyomást hirtelen meg fogja növelni (részleges elégés állandó térfogat mellett). A további elégés (a tüzelőanyagnak (g)-ből (a)-ba ömlése folytán) ezen nagyobb nyomásnak megfelelőleg vagy állandó nyomás, vagy állandó hőmérséklet mellett fog történni. A (W) korong és (K) ékről még a következőket jegyezzük meg : A (K) ék, mint az 1. ábrán látható, megfelelő eltolása által az (n) dugattyú által beszívott petroleummenynyiséget szabályozza. Ha (K) teljesen jobbra van húzva, akkor szívatik be a legnagyobb petroleummenynyiség, mi alatt a (TI) görgő a (W) korong I)-től (II) ig teijedő részével érintkezik. (Il)-től (IH)-ig a (TI) görgő nyugalmi helyzetben marad és végre (III—IV) által fölfelé nyomatik, mi által az (n) dugattyú a petroleumot (g)-be nyomja. Ha a (K) ék jobban balra van tolva, úgy a (t) rudazat előbb ütközik (K)-ba, miért is (n) kevesebb petroleumot szí. A (TI) görgő ez esetben csak (I)-től (Ha)-ig siilyed, innen (Illa)-ig nyugton marad, és (Illa-tól IV)-ig 4 ismét fölfelé nyomatik. A (W) korong (III, Illa) pontjai az (u) ék (3, 3a) pontjával egyidőben hatnak. Ha gépnek az imént leírt túlterhelésétől el akarunk tekinteni, az esetben a (W) tárcsa elhagyható, mely esetben az (u) ék végzi az (5—4) pálya segélyével a petróleum beszívását, a (4—5) úton pedig annak átnyomását. Az (o) dugattyú (esetleg (n)-Dek is) ezen különböző szívó- és kompressziólöketeinek változtatása czéljából az (u) ék a különböző megterheléseknek megfelelő különböző kereszt metszetekkel bír. Ezen ék azon pillanatban, melyben a (T, görgő mint fönt említtetett, a (v) kampón függ, tehát (u)-ra nem gyakorol nyomást, a szabályozó által (motoros kocsiknál kézzel) a (z) szánon megfelelőleg félretolatik, mindaddig, míg a megfelelő keresztmetszet (T) alá nem kerül. Egyidejűleg (u)-val az avval összekötött (K) ék is eltolatik. A föntebbiekben leírt gép kettős ütemben dolgozik, azonban négyes ütemre is készíthető. Ezen esetben (f, p, in, c, d w) elesik, az (a) henger alúl nyitva marad, az (u) ék mozgása pedig olyan lesz, hogy az két gépfordulat alatt csak egyszer megy fel és le. Megjegyzendő még, hogy az (f) hengerben izothermikusan (x) atmoszférára komprimált levegőt az égéstermékekkel, stb. elő lehet melegíteni. A levegő-benzinkeverék gyújtása a (g) hengerben történhetik: 1. Elektromos gyújtás által. 2. Kívülről fűtött ízzócsövek segélyével. 3. A forró égéstermékek segélyével, melyeknek egy része ezen ezélból a (g) hengerbe hozatik. 4. Belső ízzógyújtás által, mely czélra a (g)-vel egy alkalmas módon vezérelt ízzócső köttetik össze. 5. Az által, hogy az (y) nyomást akkorára vesszük, hogy öngyulás következik be, vagy pedig hogy a keveréknek csak egy kis részét komprimáljuk a meggyuladásig. Az (a) hengernek a (p) által való föntebb megbeszélt „megtöltése" el is maradhatna, mely esetben az elégetést (f)-ben kellene eszközölni, mi czélra a petroleumkeveréket (g) bői (f)-be kellene átnyomni, ahonnan az elégésnek megtörténte után az (m) szelepen át a hengerbe expandálna át. Ez azonban nem lesz előnyös; a (b) dugattyú lefelé indulásának kezdetén ugyanis mindjárt tiszta, meg nem melegített levegő áramlik (m) szelepen át (a)-ba. Nagymérvű elégetésnél (erős megterhelésnél) már most ezen levegő az elégetésre, valamint az (f)-ben való hűtésre nem áll rendelkezésünkre, miért is a gázok az (m) szelepen való áthaladásuk alkalmával igen forrók lesznek. Czélszerű lesz tehát a főelégetést nem az (f) hanem az (a)-ban, munkahengerben végezni. Az (i) szelepen át (a)-ba áramló petroleumgőz, mint már említtetett a gyuladási ! hőfokra van lehűtve és ennélfogva nem túl-