19697. lajstromszámú szabadalom • Elektropneumatikus szabályozó szerkezet villamos járművek számára

- 3 — dob a «holt» állásban vannak. A (48) emeltyű a (49) nyomó peczek segélyével az üt közőből kikapcsolható, midőn a bekapcsolónak a «holt» állásból a működő állásba való menesztése szükségeltetik. A (45) ütközők a fogantyú mozgásának határolására szolgálnak. Az előbb említett (50) harántlemez a (64 65 66) kontaktusokat hordja, melyekkel a (63) kontaktuslemez kapcsolódik, mely utóbbi a (62) tengelyre van fölszerelve, mely a szekrény külső részén lévő (67) peczek segélyével (I. ábra) forgatható. Ezáltal a kocsiknak a szabályozó szerkezet által működtetendő bekapcsoló készülékei tetszőleges számban a működésbe bevonhatók vagy esetleg egyes készülékek a rendszerből kikapcsolhatók. A 7. ábra két motorkocsi közötti összeköttetést láttat, a hol is mindegyik kocsi végén egy bekapcsoló készülék és mindegyik kocsin egy szabályozó szerkezet van elrendezve. A 8. ábra a szabályozó szerkezetek közötti elektromos összeköttetésnek és egy motorkocsi bekapcsoló készülékeinek sematikus rajzát láttatja. (73) a csővezeték, (74) a szelepek, (75) a szivattyúk, (76) a táptartályok, (77) a segédtartályok, (78) a fékhengerek, (79) a táptartályok, (69) a munkahenger és (70) szabadonbocsátó henger, (71) a bekapcsolókészülék reverzáló hengerei; (72) az árammegszakító hengerek, (691, 701, 711) és (721) az elektromágnesek. Minden egyes bekapcsoló készülék (5) hengere (5 ábra) ugyanazon kocsi másik bekapcsoló készülékének megfelelő hengerével van összekötve, még pedig a (80) cső segélyével, mely (7. ábra) az elágazó (81) csövön át a munkahengerrel közlekedik. Hasonló módon vannak mindegyik kocsin a bekapcsoló készülékek (6) hengerei a (62) cső segélyével egymással és ezen cső a (83) elágazó cső segélyével a (70) szabadonbocsátó hengerrel összekötve. A (81) és (83) csövek a (69) illetőleg (70) hengerekkel vannak összekötve, még pedig oly módon és oly pontokban, hogy azok levegőt csak akkor kap! nak, midőn az illető hengei-ek dugattyúi l iketiiket bevégezték. Hogy a motorokhoz vezetett áram bizonyos előzetesen meghatározott mértéket túl ne lépjen, az elágazó (81) csőbe a 9. ábrában föltüntetett (84) szelep vau elrendezve. A szelepszekrényben levő (85) diaphragma a (86) szelepnyílással vau ellátva, melyen át a levegő a berajzolt nyil irányában a (69) hengerből a (80) csőbe (14. ábra) ós az (5) hengerbe áramlik. A (86) nyilás (9. ábra) a (88) szelep által zárható el, mely fölött a (87) nyilás van elrendezve, melyen át az (5) henger a szabad levegővel közlekedhetik. A (88) szelep a (94) elektromágnes fegyverzetéhez van erősítve, mely a mótor (95) térmágnesével mellékapcsolásban van (14. ábra) és oly méretű, hogy midőn az valamely túlerős áram által gerjesztetik, fegyverzetét vonzza, miáltal a (88) szelep a (86 nyílást elzárja, a (69) hengert az (5) hengertől elkülöníti és ez utóbbit a (87) nyíláson át a légkörrel hozza összeköttetésbe. Ezáltal a bekapcsoló készülék dobjának további működtetése megakadályoztatik, még pedig mindaddig, mig az áram oly fokra nem csökken, hogy a (93) rúgó ereje, mely a mágnes vonzó ereje ellen működik, a (88) szelepet oly állásba nem hozza, melyben az a (87) nyílást zárva és a (86) nyilast nyitva tartja, miáltal a (69) henger és az (5) henger között ismét összeköttetés létesül. Hogy a bekapcsoló készülék dobjának «előre» mozgatását megakadályozzuk, midőn a (70) szabadonbocsátó henger dugattyújához nyomó levegőt bocsátunk és hogy a (9) kilincsnek az eredeti állásba való visszatérését biztosítsuk, szerkezet van elrendezve a (69) henger (691) elektromágnesének elektromos áramának megszakítására. Ezen szerkezet egyik foganatosítási alakja a (10) és (11) ábrákban van föltüntetve, melyekben a (96) szekrény, mely a munka és szabadonbocsátó hengerek egyik végén a fejrészt képezi, szelepekkel és szelepkamrákból a megfelelő hengerekhez vezető alkalmas csatornákkal van ellátva. A szabadon bocsátó henger feje a (961) szelepkamrával (11 ábra), í