19673. lajstromszámú szabadalom • Csavaralakú turbina
A (76) csatorna hasonlóan, mint a (75) csatorna a szelepkamrához, egy sor (85) csatorna, a hengerrel pedig a (87) csövek segélyével csatlakozik, melyek (88) hasítékokba torkolnak, melyek a (84) hasítékokhoz hasonlóak, de a szárnyak harmadik kamrájával közlekednek. A (77 78) csatornák hasonló módon csatlakoznak a (73) szelepkamrához és a hengerekhez, és pedig a (86) és (86a) csövek, illetőleg (89 89a) hasítékok segélyével, melyek a szárnyak negyedik és ötödik kamrájába torkolnak. A hengeres (90) szelep egy aggyal bír, mely sugárirányú (92) bordák által a szer lepfölületekkel áll kapcsolatban. Az agy a (93) szeleprúd alsó végével van összekötve, mely fölfelé egy, a tok fölött lévő (94) tömítőszelencze által van tömítve, míg a (93) rúd vége egy (95) fogasrúddá van kij képezve. Ez utóbbi alatt a (93) szeleprúd egy (96) konzolban vezettetik, a melyre két fogazott (97) szegment van foroghatóan erősítve, melyek mindegyike a (95) fogasrúddal áll kapcsolatban. A (97) szegmentekkel a (98) regulátoringák és egyszersmind a (99) golyók vannak összekötve, míg a szeleprúd rendes módon valamely a gép által hajtott alkatrésszel, (100) szíjtárcsával és (101) aggyal van összekötve. A regulátor működési módja ezek szerint a következő: A gőz rendes módon a tokon a szelepkamrán és a szelepen a tok valamennyi csatornáján és furatán, végre a T-alakú csatornán keresztül a gépbe áramlik, melynek hengerét különböző pontokon megtölti. Ha az ellenállás, mit a gépnek le kell győznie, igen csekély lesz, a sebesség természetesen nagyobbodik; ennek következtében a golyók kilengenek és a szelep a szegmentek és fogasrudak közvetítésével sülyedni fog, miáltal a gőz kiömlése a (78) csatornákba és a (89a) hasítékokba megakadályoztatik. Ha a sebesség állandóan igen nagy, azon gőz is, mely a (77) csatornán keresztül lép be, elzáratik és így a (76 75) csatornák sorjában elzáratnak, vagy | a mint ez az 1. ábrán látható, a gőz átömlése a hengerekhez teljesen megszüntettetik. Másrészt ha az ellenállás a gépre nagyobbodik és ennek következtében a sebesség csökken, akkor a gőz beömlése fordítva növekedik, úgy hogy tehát ily módon az ellenállások változását a gép neme szerint kiegyenlíthetjük. A növekedett gőzbebocsátás által előidézett növekedett erő tehát mint látható, nagyobb dugattyúfölületre hat és fordítva. Ha pl. a gőz csak a (80) csatornán keresztül lep be, akkor ez közvetlenül a csigavonalalakú dugattyú első menetére hat és csak a dugattyú forgása közben, expanziója következtében a dugattyúfölület többi részére, míg ha a (75) csövön keresztül áramlik be, egyidejűleg közvetlenül az első és második kamra dugattyúfölületére fog működni, miközben a második kamra dugattyúfölülete, a mint látható, az első kamra dugattyúfölületét túllépi. Ha pedig a gőzt a (76) csatornán keresztül is bevezetjük, akkor az egyidejűleg az első, második és harmadik kamra dugattyúfölületére fog hatni és ezen kamra tehát a második kamra dugattyúfölületét múlja fölül és ha most a gőzt a (77) csatornából a negyedik kamrába bocsátjuk, kénytelen lesz egyidejűleg egy még nagyobb fölületre hatni. Ily módon, miután a gőzbeömlés az ellenállásoknak megfelelően szabályoztatik, valamennyi kamrában állandó nyomás fejtetik ki, melyekbe a gőz közvetlenül vezettetik. Látható, hogy bizonyos körülmények között csak egy agy és spirálvonalalakú szárny és az ehhez tartozó részek alkalmazása elegendő, a nélkül, hogy ez által a találmányi gondolattól eltérnénk, miután azonban ez esetben a visszalökés igen heves és a gép működési módjára és tartósságára nézve igen hátrányos, czélszerű két szárnyat alkalmazni, melyek egyike a másik által gyakorolt lökést fölfogja. Továbbá a fejek máskép is lehetnek elrendezve, mint a hogy föl lett tüntetve és magának a gépnek szerkezete is tet-