19673. lajstromszámú szabadalom • Csavaralakú turbina

A (76) csatorna hasonlóan, mint a (75) csatorna a szelepkamrához, egy sor (85) csatorna, a hengerrel pedig a (87) csövek segélyével csatlakozik, melyek (88) hasí­tékokba torkolnak, melyek a (84) hasíté­kokhoz hasonlóak, de a szárnyak harma­dik kamrájával közlekednek. A (77 78) csatornák hasonló módon csatlakoznak a (73) szelepkamrához és a hengerekhez, és pedig a (86) és (86a) csövek, illetőleg (89 89a) hasítékok segélyével, melyek a szár­nyak negyedik és ötödik kamrájába torkol­nak. A hengeres (90) szelep egy aggyal bír, mely sugárirányú (92) bordák által a szer lepfölületekkel áll kapcsolatban. Az agy a (93) szeleprúd alsó végével van összekötve, mely fölfelé egy, a tok fölött lévő (94) tömítőszelencze által van tömítve, míg a (93) rúd vége egy (95) fogasrúddá van kij képezve. Ez utóbbi alatt a (93) szeleprúd egy (96) konzolban vezettetik, a melyre két fogazott (97) szegment van forogha­tóan erősítve, melyek mindegyike a (95) fogasrúddal áll kapcsolatban. A (97) szeg­mentekkel a (98) regulátoringák és egy­szersmind a (99) golyók vannak össze­kötve, míg a szeleprúd rendes módon va­lamely a gép által hajtott alkatrésszel, (100) szíjtárcsával és (101) aggyal van összekötve. A regulátor működési módja ezek sze­rint a következő: A gőz rendes módon a tokon a szelep­kamrán és a szelepen a tok valamennyi csatornáján és furatán, végre a T-alakú csatornán keresztül a gépbe áramlik, mely­nek hengerét különböző pontokon megtölti. Ha az ellenállás, mit a gépnek le kell győznie, igen csekély lesz, a sebesség ter­mészetesen nagyobbodik; ennek következ­tében a golyók kilengenek és a szelep a szegmentek és fogasrudak közvetítésével sülyedni fog, miáltal a gőz kiömlése a (78) csatornákba és a (89a) hasítékokba meg­akadályoztatik. Ha a sebesség állandóan igen nagy, azon gőz is, mely a (77) csa­tornán keresztül lép be, elzáratik és így a (76 75) csatornák sorjában elzáratnak, vagy | a mint ez az 1. ábrán látható, a gőz át­ömlése a hengerekhez teljesen megszün­tettetik. Másrészt ha az ellenállás a gépre na­gyobbodik és ennek következtében a sebes­ség csökken, akkor a gőz beömlése for­dítva növekedik, úgy hogy tehát ily mó­don az ellenállások változását a gép neme szerint kiegyenlíthetjük. A növekedett gőzbebocsátás által előidé­zett növekedett erő tehát mint látható, na­gyobb dugattyúfölületre hat és fordítva. Ha pl. a gőz csak a (80) csatornán ke­resztül lep be, akkor ez közvetlenül a csiga­vonalalakú dugattyú első menetére hat és csak a dugattyú forgása közben, expanziója következtében a dugattyúfölület többi ré­szére, míg ha a (75) csövön keresztül áram­lik be, egyidejűleg közvetlenül az első és második kamra dugattyúfölületére fog mű­ködni, miközben a második kamra dugattyú­fölülete, a mint látható, az első kamra du­gattyúfölületét túllépi. Ha pedig a gőzt a (76) csatornán ke­resztül is bevezetjük, akkor az egyidejű­leg az első, második és harmadik kamra dugattyúfölületére fog hatni és ezen kamra tehát a második kamra dugattyúfölületét múlja fölül és ha most a gőzt a (77) csa­tornából a negyedik kamrába bocsátjuk, kénytelen lesz egyidejűleg egy még nagyobb fölületre hatni. Ily módon, miután a gőz­beömlés az ellenállásoknak megfelelően sza­bályoztatik, valamennyi kamrában állandó nyomás fejtetik ki, melyekbe a gőz köz­vetlenül vezettetik. Látható, hogy bizonyos körülmények kö­zött csak egy agy és spirálvonalalakú szárny és az ehhez tartozó részek alkalma­zása elegendő, a nélkül, hogy ez által a találmányi gondolattól eltérnénk, miután azonban ez esetben a visszalökés igen he­ves és a gép működési módjára és tartós­ságára nézve igen hátrányos, czélszerű két szárnyat alkalmazni, melyek egyike a má­sik által gyakorolt lökést fölfogja. Továbbá a fejek máskép is lehetnek el­rendezve, mint a hogy föl lett tüntetve és magának a gépnek szerkezete is tet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom