19532. lajstromszámú szabadalom • Extrahálási eljárás
- á -alkalmas fűtő közeg (pl. gőz) bevezetése révén a kilúgozó folyadékot forrásba hozzuk és egyidejűleg az extrateurben, mely ezen czélból egy légszivattyúval van összekötve, vákuumot tartunk fönn. Ezáltal a fölös folyadék, miután az a kilúgozandó anyagot áthatotta és kivonható anyagokkal megtelt, krbl. 60° bőmérséknél vákuumban elgőzölögtetik. Természetesen a fejlődő gőz a légszivattyú által eltávolíttatik. A levet ismeretes módon az egyik extrakteurből a másikba folyatjuk úgy, hogy a legsűrűbb lé végre a kilúgozandó anyaggal frissen megtöltött extrakteurbe kerül és ezután lecsapoltatik. Az említett átfolyatást akként foganatosítjuk, hogy azon extrakcziós készüléket, a melybe a lét levezetni akarjuk, a légszivattyúval hozzuk összeköttetésbe, míg azon készüléket, melyből a lét leszivattyúzzuk, a kiürítésig a légszivattyútól elzárjuk. Emellett arra kell ügyelnünk, hogy a kilúgozandó anyagra vezetendő lé azt teljesen be is födje és még lehetőleg 10—20 cm-rel magasabban álljon, hogy a kilúgozandó anyagnak még legfelső rétege is biztosan kilugoztassék. Ezen czélból ajánlatos az extrakteuröket színtmutató üveggel ellátni. Az összes extrakteurök egymással csövek segélyével vanak összekötve és a kilúgozandó anyagnak és lének a leirt módon való betöltésekor egymástól és a légszivattyútól csapok segélyével elzárhatók, a mikor is a légszivattyú az egyes extrakteuröket egyenként evakuálja. Az extrakteurök melegítése sohasem szakíttatik meg, hanem azok állandóan, a mig csak meg vannak töltve, az előirt hőmérsékleten tartatnak meg. Az alkalmazott légszivattyú erőkifejtése szerint több extrakteurbe egyidejűleg is adagolhatjuk be a levet, a mikor is a már leírt módhoz hasonlóan járunk el, vagyis azon extrakteuröket, melyből a lét elvezetjük, elzárjuk a légszivattyútól, ellenben egymással összekötjük, míg azon extrakteuröket, melyekbe a lét bevezetni akarjuk, a légszivattyúval összeköttetésbe hozzuk. Az összes extrakteurokben addig tartunk fenn vákuumot, míg a lé azokban kilúgozási és gőzösítési művelet alatt áll. A sűrű lé lecsapolása akként történik, hogy az illető extrakteurt a légszivattyútól és a többi extrakteuröktől elzárjuk és a sűrű lé számára elrendezett külön szivattyú segélyével azt kiszivattyúzzuk, miközben egyidejűleg az extrakteurbe alkalmas légcsapon át levegőt bocsátunk be. Az ezen eljárással nyert, az illető kivonattal telített lé sokkal sűrűbbé lesz, mint a hogy azt az eddigi eljárásokkal lehetett elérni. Elméletileg ezen extrahálási eljárást addig lehetne folytatni, mig a lé külön gőzölögtető alkalmazása nélkül is a szokásos 20—30° Bé. kereskedelmi sűrűséget el i nem éri, úgy, hogy a külön gőzölögtető egyáltalában fölöslegessé válik. A gyakorlati üzemben azonban ezt nem érhetjük el, a miért is a sűrű lé telítését csak addig folytatjuk, míg a lé a kezelendő anyagokon átjárva egyáltalán anyagokat még fölvehet. A jelen találmány tárgyát képező eljárás előnyei már most a következők: 1. Minthogy a kezelendő anyag gőz- vagy folyadéknyomás alatt nem áll, mint az eddigi eljárásoknál, azért a rostok vagy czellák nem sérülnek meg és következésképen a kivonható részecskék könnyen átadatnak anélkül, hogy ezek rostrészecskékkel vagy czellaszövettel összekevertetnének, mint a hogy ez a nyomás alatt való kezelésnél elkerülhetetlen. Ennek következtében másrészt a nyert termék lényegesen tisztább és könynyebben oldható, mint az eddigi eljárásokkal nyert termékek és a szűrés is egyszerűbbé válik. 2. Az extrahálás sokkal gyorsabban és tökéletesebben megy végbe és a kihozatal is nagyobb, mint az eddigi eljárásoknál. 3. Az extrakteurökből jövő lé további begőzölögtetésével járó munka lényegesen csekélyebb, mivel a jelen eljárással nyert lét egyrészt nagyobb konczentráczióval folyatjuk le, másrészt a begőzölögtetés részben már az extrahálás alatt történik. 4-. Nagyobb üzembiztonságot érünk el, mivel az egész üzem túlnyomás nélkül fogana-