19414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületeknek az alkali földek karbidjaiból és a levegő nitrogénjéből való előállítására
B a Ba (c NT )Vagy Ba (CN) 3 ' A két vegyértékű elemeknek valamint az alkalikus föld-fémeknek karbidjai különösen alkalmasak ezen reakczióra. Az így képződött bárium-cyanidot megfoszthatjuk fölösleges szenétől vagy karbonátjától azáltal, hogy a tömeget föloldjuk és kristályosodni hagyjuk, ezután pedig közvetlenül alkalmazhatjuk azon czélokra, melyekhez az oldható cyanidok valók. A nyert terméket át is alakíthatjuk a gyakrabban használt nátrium- vagy káliumcyaniddá és pedig úgy, hogy a barium-cyanid egy oldatát valamety alkali-fém karbonatjával keverjük, a lecsapodott barium-karbonátot a bárium-cyanid előállításánál való újbóli fölhasználás ezéljából leszűrjük és a cyan-kálium illetve cyan-nátrium nyert oldatát azon mértékig gőzölögtetjük el, melynél lehűtés által a kikristályosodás beáll. Az eljárást czélszerű a mellékelt rajzon föltiintetett kemenczében keresztülvinni. (I) a főtengelyt ábrázolja, mely a (3) csapágyakban nyugszik és a (2) küllők által egy (4) kerékkoszorút hord és ez gyűrűalakú dobnak belső felét képezi. Ezen dobnak külső felét a levehető (4") födelek képezik. Ezen dob a földolgozandó anyag fölvételére szolgál. A födeleket vagy burkolatokat a gép egyik oldalán a kerékkoszorúnak épen alul lévő részéhez illesztjük hozzá és a másik oldalán leszedjük, mihelyt a kerék annyira elfordult. Két (5) szénelektród megfelelő (5') áramhozzávezető-készűlékkel úgy van elrendezve, hogy a gyűrűalakú dobba benyúlik, amint az az 1 és 3. ábrán látható. A gép hajtása ezéljából egy (6) mótor van elrendezve, mely megfelelő (7) áttétel segélyével az (1) tengelyt forgatja. A (8) csövek az említett dobot az (1) tengely üreges részével kötik össze, mely üreg ismét a (9) cső által a nyomás alatt álló (10) nitrogéntartállyal áll összeköttetésben. Hogy a nitrogén a dobnak karbiddal nem töltött részeibe át ne hatolhasson, megfelelő szelepek vannak elrendezve. Az 1. és 2. ábrán e czélra a (9) csőnek megfelelő alakú (11) toldaléka szolgál, míg a 3. és 4. ábrabeli kiviteli alaknál a (8) csövekben megfelelő (12) szelepek vannak elrendezve, melyek a (13) karoknak a (16 és 17) rudak (14 és 15) karjaiba való ütközése következtében nyitódnak vagy záródnak. Ezen szelepek alkalmazása folytán a dobon belül az (x) karbid anyaghoz megfelelő módon nitrogén vezettetik kevéssel a karbid képződése után. A nitrogénnak ezen hozzávezetése mindaddig tart, míg a karbid lehűl olvadási hőfoka alá és csak akkor lesz beszüntetve, midőn a karbid elérte a közönséges hőmérsékletet. Minthogy a nitrogén-behatás csak akkor jön létre, ha a karbid olvadási hőfoka alá le van hűtve, azért rendkívül fontos, hogy a karbid-anyag többé vagy kevésbbé lyukacsos állapotban tartassák, mivelhogy ha az megömölve maradna, a nitrogén számára áthatlan lenne. Hogy ezen eljárásnál a barium-karbid külön előállításának költségeit elkerüljük, a forgó kemenczébe helyezett nyers anyagot barium-karbonát és bariumhydrát keverékéből készítjük, mely a karbid előállításához elegendő szenet, továbbá szükséges fokú lyukacsosság létrehozásához fölösleges menyiiyiségű durva szemcséjű kokszot tartalmaz. Az eljárás ekkor a következő két külön reakczióból áll: Először a két elektróda között átmenetileg lyukacsos barium-karbid képződik, mely a lehűlés és nitrálás alatt cyanidba megy át, minthogy a nitrogén a kemencze forgása alatt a lyukacsos karbid tömegén át állandóan fölfelé száll. Ezen folyamat folytán a forgó kemenczében folyton tovahaladólag karbid fog képződni és cyaniddá átalakulni. Az említett eljárások valamelyikénél azonban a végső terméket a barium-cyanid képezi Habár legczélszerűbb alapanyagul szenet alkalmazni, melyen a karbidok ömlesztés által vannak elosztva, azért természetesen más anyag is használható ezen czélra, ha
