19412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lenszáraknak mesterséges áztatására
3 — eljárás segélyével sokkal jobb eredményt érünk el, mint a régibb pörkölési eljárásokkal, melyeknél minthogy az erjedés a hőmérséklettől függ, a nyalábok közepében lévő szárak jobban bontatnak szét, mint a külsők, s így a pörkölés nagyon egyenlőtlen. A jelen eljárás szerint igen egyenletes áztatást érünk el. A szárítás költségei az eddigi eljárásokéhoz képest sokkal csekélyebbek. Az időjárás káros befolyásai ki vannak zárva és hulladék nem keletkezik. Az eljárást megszakítás nélkül, az egész éven át foganatosíthatjuk. Ezen eljárás szerint a lignint és más a lenszárakban tartalmazott melléktermékeket is kiválaszthatjuk. A lenszár 18°/0 rostot és 19°/0 fát, azaz összesen csak 37% oldhatatlan alkatrészt tartalmaz. A fennmaradó 63% közül 48% a lignin; mely finom poralakú állapotban van jelen és két főrészből áll. melyek a rostanyagot körülveszik és a kéregben foglaltatnak. A lignin a vízben oldhatatlan, szóda jelenlétében azonban nagyrészt oldódik. A többi alkatrész suspandálva marad és lassanként leülepszik. Ez utóbbi alkatrészek sok nitrogént, az előbbeniek ellenben sok szenet tartalmaznak. A lignin ezenkívül czukrot (licolignoset) az aromás sorozat egy tagját is tartalmazza és hígított savak által czukorrá változtatható. A jelen eljárás szerint a lenből a rostanyagot, a lignint és más anyagokat mint gummit, gyantát, zsírsavat, 5% szódát és a magvak fosztásánál visszamaradt magvak 2%-át nyerjük. Mint föntebb említettük, az első művelet abban áll, hogy a lenszárakat egy zárt tartályban két vagy három órán át egy 70° -80° C. hőmérsékletű szappanos fürdő hatásának vetjük alá, mely fürdő minden 100—100 kg. lenszár után 8 kg. szappant tartalmaz. A müvelet végén a fürdő a föntemlített anyagokat tartalmazza, melyek a lenszárak súlyának 63%-át teszi ki; a rostanyagot pedig födetlen állapotában kapjuk. Ha a folyadékot desztilláczióhoz akarjuk alkalmazni, akkor a fürdőnek 100Ü-1000 literjéhez 2 liter sósavat adunk ós azt másodszor is használjuk. Ezen második fürdőt legalább egy órán át 60° C. hőmérsékleten tartjuk meg. A szárak eltávolítása után a fürdőt czukorrá való átváltoztatás czéljából 100° C.-nál nagyobb hőmérsékletnek vetjük alá. Ha a folyadékot be akarjuk párologtatni, akkor a második fürdőt a fönt leírt módon készítjük. Az elgőzölögtetésnek vakuumban lehetőleg alacsony hőmérsékletnél kell végbe mennie, hogy a gyanta oxydálását és a carbonatok elszappanosodását elkerüljük. A szabad levegőn melléktermék gyanát egy fekete anyagot kapunk, melyet korom vagy csontszén hozzáadásával ténta, fénymáz stb. előállítására használhatunk föl. Mésztartalmú víz alkalmazása lehetőleg kerülendő, minthogy ez a gyantasavszerű vegyületek képződését idézi elő ; ha azonban csakis ilyen víz áll rendelkezésre, akkor azt előbb desztilláljuk. A terméket csak addig sűrítjük, míg az puha tömeggé nem válik. Ha a bepárologtatást kelletén túl folytatjuk, akkor a sűrűség a kenőképesség rovására egy negyeddel csökken. Kedvező viszonyok között a nyert termék 60% ot tesz ki, azaz 600 kg-ot egy-egy tonna len után; a visszamaradó rész a növényanyag, a nedvesség a szappan maradék stb. A hulladékok desztillálási czélokra nagyon értékesek. Az ezen eljárásnál nyert kenőanyag azon tulajdonsággal bír, hogy oleinnal, melyből csak keveset köt be, bensőleg összekeveredik, miáltal a lenolaj hígítása lesz lehetővé téve. Ilyen olaj különösen szíjjak kenésére, a gyapjúk stb. olajozására alkalmas. A folyadéknak a kezelésnél 70° C. hőmérsékletűnek kell lennie, a készülékeknek sohasem szabad kihűluiök és a lenszáraknak olyanoknak kell lenniök, hogy a vízből súlyuknak négyszeresét szíhassak magukba.
