19368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a levegő és víz átszűrődését megengedő vakolat előállítására

— 2 — mokkái és vízzel megmunkáljuk, oly vakolatot kapunk, mely keménységre nézve czementhez hasonló, a nélkül, hogy annak levegőáthatlanságával bírna. Ebben áll a jelen találmány s az ebből származó előnyök oly sokfélék, hogy itt csak a legfontosabbakat sorolhatjuk föl 1. Falburkolásra alkalmazva, mint mondtuk, könnyű levegő megújulást biztosít a belső helyiségek számára. A falnak illetőleg falazatnak az építésnél származott nedvessége gyorsabban szárad ki, mint a használatos czementvakolatnál. A kívülről jövő nedvesség a likacsosság folytán csak a fölületbe hatol, de onnan igen gyorsan el is párolog. A likacsos vakolat a meleget visszatartja s azonkívül rossz hangvezető is, a mi fizikai kísérletek által megállapíttatott. Födémburkolatul való alkalmazhatóságáról következőket kell megjegyeznünk. Olyan burkolatnál, melyek linóleummal nem vonatnak be, a likacsosság azon hátránnyal jár, hogy a kötőanyag keménysége a likacsosság által, ezzel arányosan, csökken. Egészségi szempontból kétségtelenül előnyös lenne az ilyen burkolatokat is likacsosra készíteni, azonban a föltaláló kísérletei szerint ez igen gyorsan kopik s azért csekély tartósságánál fogva, nem czélszerű. Ha azonban linóleummal vonatik be a burkolat, a likacsosság által más következmények állanak be, melyek eléggé fontosak ahhoz, hogy a kevésbé fontos abszolút erősséget miattuk kissé csökkenteni lehessen. A likacsos burkolat fölső lapja nevezetesen nem képez tömítő fölületet, hanem alulról fölfelé és megfordítva, a levegőt keringeni engedi, úgy hogy állandó légkeringés, tehát a linóleum és burkolat közötti légrétegnek megújulása áll be. Ez által, ha a burkolat a bevonás előtt kiszárad, lehetetlen, hogy az izzadtság, mely a czementburkolatnak, illetőleg linóleumnak legnagyobb ellensége, ezen a helyen a bevonás után lerakódhassák, mivel az egész fölület összes nedvessége fölszivatik, megosztatik és a szomszédos részeknél elvezettetik. A ragasztó anyag tehát megtartja ragasztó erejét, gomba-képződés, taplósodás stb. ki van zárva, a czementben esetleg előforduló alkálisók nem rakódhatnak le a linóleum alsó lapjára, ez utóbbit nem marhatják szét; a réteg, mivel likacsos, a hőt jól visszatartja s egyszersmind rossz hangvezető. A találmány szerint tehát likacsos, hygroskopikus ásványokat keverünk pótlék gyanánt a czementhez. Különösen alkalmas a kaolinfejtésnél hátramaradó törmelék, melyhez kvarcz darabocskák mellett, porított hygroszkópikus földpát-darabokat elegyítünk. Az eddig megejtett kísérletek szerint a czementhabarcshoz adagolandó homoknak ezen hygroszkópikus anyagokból álló keverék több mint felét teheti. Ezen keveréket az építésnél közönséges jó homokkal czementvakolattá vagy betonná dolgozzuk föl. A czementnek hygroszkópikus anyaggal való keverése1

esetről-esetre az építési helyen is történhetik. Kétségtelen, hogy most is adatnak a czementhez pótlékok, azonban ezen pótlékok, a mennyiben nem a vízhatlanságot vagy a vakolat megfestését czélozzák, a kavicstól és homoktól eltekintve, csakis a vakolat súlyának csökkentésére szolgálnak, különösen a födémek előállításánál alkalmazott betonnál s épen ezért, ezen pótlék csak könnyű anyagokból, mint szénsalakból, sikárkőporból stb. állott. Ellenben sohasem. elegyítettek oly kifejezetten vízhatj lan anyaghoz, mint a czement, épen ellenkező, vízfölszívó tulajdonsággal bíró anyagokat azon czélból, hogy ez által a levegő- és vízátszűrődést biztosítsák. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás a levegő és víz átszűrődését megengedő vakolat előállítására, jellemezve az által, hogy a czementhez hygroszkópikus ásványi anyagokat elegyítünk s ezután ezen keveréket homokkal ismert módon czementvakolattá, vagy betonná dolgozzuk föl. PALLA8 «ÉSZVÉN> TÁR8ASÁG NYOMDÁJA BL/OAPE8TEF.