19301. lajstromszámú szabadalom • Javítások tengeralatti torpedóvetőkön

- 4 A buktatás, illetve alámerítés a következőképen megy végbe: A tulajdonképeni torpedóvető oly módon van fölfüggesztve, hogy függélyes irányban mozgatható legyen oly czélból, hogy a benne lévő s kilövendő torpedót alá lehessen meríteni, vagy a ki nem lőtt torpedót vissza lehessen húzni, vagy végre, hogy a torpedó kilövése után az (A) keret új torpedónak belehelyezhetése czéljából ismét a hajóra vonható legyen. Az 1. és 2. ábrák az általam előnyben részesített alámerítő készüléket mutatják. Ez abban áll, hogy az (A) keretet az (0) állványra szereljük, mely (o o)-nál a hajótestre és (ol ol)-nél az (A) keretre van csuklósan erősítve. A (Q) sodronykötél, mely (q)-nál az (0) állványra van erősítve s a nagy (Ql) tartórúdon függő görgőn halad át, lehetővé teszi azt, hogy az (O) állvány a pontokkal megjelölt helyzetből ugyanazokon az ábrákon teljes vonallal rajzolt helyzetbe hozhassuk, a mi pedig nem egyéb, mint az alámerítés (1. és 2. ábra). Két (R és Rl) sodronykötél tartja az (A) keretet az alámerülés ideje alatt és biztosítja ezt a helyzetet. A buktatókészűléknek a 8., 9. és 10. ábrákon bemutatott változatában az (A) keret két (M N) gerendára van függesztve, melyek egyrészt az említett (A) kerethez, másrészt a hajóra erősített két (Ml és NI) tartókra vannak csuklósan erősítve. A csuklók az (A) keret és az (M N) (8. ábrán pontozva) gerendák síkjában való mozgásra vannak elrendezve. Az (Ml és NI) daruk tengelyük körül forognak, miáltal lehetővé lesz az, hogy az (A) keretet a hajóra helyezhessük (pontozva 9. ábra s a 10. ábra jobb oldala). Az alámerítés úgy történik, hogy a (Q) sodronykötelet, — mely az (A) kerethez van erősítve s az (Ml NI) daruk valamelyikéhez erősített (ql) görgőn fut — egyszerűen leeresztjük. Az (R és Rl) kötelek az (A) keretet víz alatti helyzetében megtartják. A 11. és 12. ábrákon bemutatott kiviteli alak különösen magas födélzetű hajókon alkalmazott torpedóvetők számára van szánva. Látható, hogy az (A) keret két (L2 és L3) emeltyű végére van csuklósan erősítve, mely emeltyűk (12 és 13) lengési tengelyei a hajótesten a vízvonal fölött áthatolnak, s a (T2) forgattyú rúddal összekötött forgattyúkban végződnek. Világos, hogy ha a forgattyúrudat működtetjük, könnyű elérni azt, hogy az (L2 és L3) emeltyűket síkjukban egy időben megindítsuk, úgy hogy az (A) keret nyugalmi állapotából (pontozott vonalak) az alámerülés vagy alábukás állapotába (teljes vonalak) kerüljön vagy megfordítva. Megfelelően elrendezett bütykökkel, illetve szabályozókkal az (L"2 és L3) emeltyűk kilengését határolhatjuk. Ez a művelet az (A) keretre erősített (Q) sodronykötél segélyével is végezhető. Megjegyzendő, hogy e különféle buktatókészülékeknél az (al) bütyköt tartó (E) mozgatható karnak forgási csapjául szolgáló (J) függélyes teugely (Jl) nyél révén függ össze a (V) irányzékkal, mely nyél univerzális vagy más megfelelő csuklóval lehet a (J) tengelyhez erősítve. A buktató szerkezet egy más alakja a 13—18. ábrákban van föltiintetve. Ez áll az (Al) hüvelyből, mely (14—15. ábra) a hajó belsejében a vízvonal alatt a hajó elején és szélén annak hosszában van elhelyezve. Ezt az (Al) hüvelyt, mely elég hosszú, hogy a torpedóvető (A) keretét fölvegye, hátul a (VI) leszerelhető fenék zárja el, elől pedig a (Cl) tolattyú vagy bármely más hasonló készülék által van (Dl) lapáttól elválasztva, mely az (Al) hüvely folytatását képezi, s mely czélszerűen oldalt, a hajópalánkban lévő nyílás mentén fekszik és alkalmas módon a hajópalánkhoz van erősítve. A hajópalánk oldalnyílása rendes körülmények között az (El) födél által van elzárva. Ez az (E) födél (18. ábra) az (FI) emeltyűrendszerrel van összekapcsolva, mely csuklós parallelogrammot alkot és lehetővé teszi az említett födél párhuzamos helyváltozását a kinyitás alkalmával. A födél eltávolítása eszközölhető pl. a (Hl) transzmisszió közvetítésével (17. ábra), melynek egyik alkotórésze az (El) emeltyűkarok egyikének tengelyéhez van erősítve, másik része pedig