19275. lajstromszámú szabadalom • Kúpos golyós csapágy

- 3 — A (i. ábra kerékpár számára szolgáló csap­ágyat láttat. A 7., illetőleg 8. ábra metszetben, illetőleg fölülnézetben divergáló kúpokkal bíró szer­kezetet láttatnak. Az összes ábrákban (A) a függélyes ten­gelyt jelöli, melyen pl alúl egy czentrifuga van megerősítve. A 2. ábrában a két csapágy között a hajtó szíjkorong is föl van tüntetve. (B) a forgó kúpot (1. ábra) jelöli, mely a tengelyen a kúpos (G)-ék segélyével van megerősítve. (D) a nyugvó csapágykúp, mely az (E) részbe van ágyazva. A forgó (B) kúpon a (b) hornyok akként vannak kiképezve, hogy az egy-egy (K) golyóval érintkező (c) és (d) pontok a ten­gely középvonalától egyenlő távolságra esnek. Az (F) aczélgyűrú a golyóknak fölfelé való kipattanását akadályozza meg. A 2. ábrában (Bl) a nyugvó csapágyrészt, illetőleg a tömör kúpot jelöli, melyen itt is hornyok vannak kiképezve, melyek azonban épp úgy az ürös kúpon is el rendezhetők. A (Bl) kúp a (P) olajtartálynak ürös czen­trális csapján van megerősítve, mely (Bl) kúp körül az ürös (D) kúp forog, úgy, hogy az egész csapágy olajfürdőben van. A fölső csapágy szerkezete csak annyiban tér el az alsóétól, hogy a (Bl) kúp, illetőleg az ezt hordó (G) kúp a (P) olajtartály (Z) csapján nincsen rögzítve, hanem ezen veze­tődik és a (H) rugó által fölfelé nyomatik. A ábra szerint a (c) és (d) golyópályák­kal bíró (B) kúp a tengelyen eltolhatóan van fölékelve. A sima, külső (D) űrös kúp egyik vége az (m) csatornához van vezetve, melybe a szétpattant golyók beleesnek. Az (A) tengelyen a rajta eltolható, de vele együtt foro ;ó (Al) fej van elrendezve, mely az (A) tengelyre fölcsavarolt (n) csavaranyához tá­maszkodó (H) rúgó által a (D) űrös kúpra nyomatik. Ez utóbbinak vége és az (Al) fej között a (KI) golyók vannak elrendezve. Kettős kúppal bíró szerkezeteknél a forgó részeknek a nyugvó részek felé való ten­gelymenti nyomása szükségtelen. A 4. ábra ily szerkezetnek egyszerű foga­j natosítási alakját láttatja; (x y) a belső kú­pokat jelöli, melyek az (s) csavaranya által egymáshoz képest elállíthatok, úgy, hogy azok mindig szorosan a külső (u v) kúpok­hoz illeszkednek, (n) a golyógyűjtő csator­nákat jelöli Az 5 ábra szerint az alaplapjukkal egy­más felé fordított (x y) kúpok a (H) rugók által kifelé nyomatnak, mely czélszerúen a lágy (h) masszába van ágyazva, hogy a szétpattant golyók ellen védve legyen. A két kúp között lévő (m) csatorna a kenésre is szolgálhat. A 6. ábra kerékpáragyak számára alkal­j inas kettős, kúpos csapágyat láttat, melynél I a két külső kúp (sl, s2) állító csavaranyák i által szoríttatik a belső kúpok felé, melyek itt egy darabban vannak készítve. A csap­ágy közepén itt is az (m) csatorna van elren­dezve, mely a kipattanó golyók fölvételére és kenésre szolgál. A 7. és 8. ábrák szerint (x) és (y) a két futó fölületet jelöli, melyek fölül nagyobb távolságra vannak egymástól. A (z) gyűrű i a golyókat megakadályozza abban, hogy fölül kipattanjanak. A golyók az ábrákban párhuzamos sorokban vannak ugyan föltün­tetve, azok azonban rendesen nem fognak körben elhelyezkedni, hanem mindegyik golyó a nagyságának megfelelő magasság­ban állítódik be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kúpos golyós csapágy, jellemezve az által, hogy az egyik kúp sima, a másik ellenben hornyokkal van ellátva, melyek a különböző golyósorok számára két oly gördülési pályát képeznek, melyek egy­egy golyósor számára a tengelytől egyenlő távolságban vannak. 2. Az 1. alatt igényelt csapágynak egy foganatosítási alakja több golyósorral, jellemezve az által, hogy a golyók az egyes sorokban oly távolságban vannak egymástól elrendezve, hogy lepattant golyórészek a többi sorok golyói között í áteshetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom