19264. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fatörzsek telítésére

rűs karimával van ellátva. A henger bel­sejében egy (b) gőzkígyó van elhelyezve, mely a folyadék hevítésére szolgál. Azon­kívül az (a) henger belsejében két (c) sín is van alkalmazva, melyeken a fát tartal­mazó (e) futókerekei gördülnek. Az (1) födél az (a) hengerrel a (h) csukló segélyével van összekötve és három (i) csavar segélyével szorosan összekapcsol­ható az (a) tartály gyűrűs karimáival, mi­kor a (k) gummigyűrűk illetve fémből vagy más alkalmas anyagból készült tö­mítőgyűrűk légmentes elzárást létesítenek. A (g) födél a szóban lévő kiviteli mó­dozatnál három (j o s) betét közbeiktatá­sával hosszú (m) csavarorsók segélyével van az (a) tartályon megerősítve. Az (m) csavarorsók kellő mérvű meghúzásánál az (n) tömítőgyűrűk légmentes záródást biz­tosítanak. A (g) födelet a három (j o s) betét három (p g r) kamrára osztja. A í (j o) és (s) betétek a megrajzolt kiviteli módozatnál tizenkét helyen át vannak törve. Emez áttörések mindegyikében egy­egy (t) cső tolható el, mely a (p) kamrá­ból az (a) edénybe nyúlik. A (t) csőnek a (p) kamra felé fordult vége szabad, míg . a másik, az (a) edény felé fordult vége egy harangalakú élben végződik, mely a kezelendő fa homlokbütűjébe eresztendő be. A (j) betét áttöréseiben a (v) bélés­csövek foglalnak helyet, melyeken ismét (t) csövek mennek át. A (v) béléscsövekben a (p) kamra felé fordult oldalon (w) tömítőszelenczék van­nak elhelyezve, melyek az (x) csavarházak meghúzásával a kellő helyzetien iögzíttet­nek és így a (t) csövek átvezetési helyét a (p) kamrával szemben tömítik. A (t) csöveknek az (s) falon való átve­zetésének helye az (a) hengerrel szemben az (s) falban közvetlenül beeresztett tö­mítőszelenczék segélyével vannak tömítve. Az (o) középső betét minden áttörése egy-egy henger gyanánt van kiképezve, melyekben a (t) csöveken megerősített du­gattyúk tolódnak el. Ezeket a dugattyú­kat egy-egy (v) korong képezi, melyet két oldalt bőrből készült (z) tömítőgyűrűk foglalnak be. Eme (z) tömítőgyűrűk mind­egyikére egy-egy fémkorongot húzunk, a különböző részeket pedig a (t) csőre föl­csavart (1) csavarházak segélyével foglal­jak össze egy merev egésszé. Mindegyik (p q r) kamrának egy-egy csapja van, nevezetesen a (p) kamrának egy (2) csapja, a (q) kamrának egy (3) csapja és az (r) kamrának egy (4) csapja. A csapok a telítőfolyadék, illetőleg egy alkalmas nyomóközeg be- és elvezetésére szolgálnak. Az (1) födélnek ugyancsak van egy (ö) kamrája, mert a födél egy betét közbeik­tatásával van a tartályon megerősítve. A kamrának a tartály felé fordult oldalán ugyancsak tizenkét harangalakú (G) élben végződő cső van alkalmazva, melyek az (5) kamrával közlekednek. Ezek az élek a másik oldalon alkalmazott élekkel egyenes vonal­ban szemben fekszenek. A dugattyúk vagy furatok száma a rajz­ban ábrázolt számtól eltérő is lehet, anrak megfelelően, hogy hány és mily méretű fát kezelünk. Ha valamely csövet nem akarunk használni, azt egyszerűen eltömjük. Az (1) födélen továbbá egy 0) csap van alkalmazva, mely az (ü) kamrával áll kap­csolatban és melyet hol a telítő folyadék­nak a kamrába való bevezetésére, hol ab­ból való elvezetésére használunk. Az (a) tartályra van a (8) manométer szerelve, továbbá a (9) légcsap, a nagy nyomású levegő bevezetésére szolgáló (10) csap és a telítőfolyadék be- és elvezeté­sére szolgáló (11) csap. A (12) csapon ve­zetjük a gőzt a gőzkígyóba, a (13) csö­vön vezetjük abból el. A kezelendő fákat legczélszerűbben az 1. és 4. ábrán látható módon helyezzük el a tartókocsin, melynek rekeszeinek száma és elrendezése pontosan a dugattyúk el­rendezésének és számának felel meg. Ép úgy lehet az összes dugattyúkat egy és ugyanazon fatörzsre hatni engedni, a meny­nyiben ennek átmérője elég nagy. Lehet végül több dugattyút egy törzsre beállí­tani vagy különböző átmérőjű fákat egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom