19264. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fatörzsek telítésére
rűs karimával van ellátva. A henger belsejében egy (b) gőzkígyó van elhelyezve, mely a folyadék hevítésére szolgál. Azonkívül az (a) henger belsejében két (c) sín is van alkalmazva, melyeken a fát tartalmazó (e) futókerekei gördülnek. Az (1) födél az (a) hengerrel a (h) csukló segélyével van összekötve és három (i) csavar segélyével szorosan összekapcsolható az (a) tartály gyűrűs karimáival, mikor a (k) gummigyűrűk illetve fémből vagy más alkalmas anyagból készült tömítőgyűrűk légmentes elzárást létesítenek. A (g) födél a szóban lévő kiviteli módozatnál három (j o s) betét közbeiktatásával hosszú (m) csavarorsók segélyével van az (a) tartályon megerősítve. Az (m) csavarorsók kellő mérvű meghúzásánál az (n) tömítőgyűrűk légmentes záródást biztosítanak. A (g) födelet a három (j o s) betét három (p g r) kamrára osztja. A í (j o) és (s) betétek a megrajzolt kiviteli módozatnál tizenkét helyen át vannak törve. Emez áttörések mindegyikében egyegy (t) cső tolható el, mely a (p) kamrából az (a) edénybe nyúlik. A (t) csőnek a (p) kamra felé fordult vége szabad, míg . a másik, az (a) edény felé fordult vége egy harangalakú élben végződik, mely a kezelendő fa homlokbütűjébe eresztendő be. A (j) betét áttöréseiben a (v) béléscsövek foglalnak helyet, melyeken ismét (t) csövek mennek át. A (v) béléscsövekben a (p) kamra felé fordult oldalon (w) tömítőszelenczék vannak elhelyezve, melyek az (x) csavarházak meghúzásával a kellő helyzetien iögzíttetnek és így a (t) csövek átvezetési helyét a (p) kamrával szemben tömítik. A (t) csöveknek az (s) falon való átvezetésének helye az (a) hengerrel szemben az (s) falban közvetlenül beeresztett tömítőszelenczék segélyével vannak tömítve. Az (o) középső betét minden áttörése egy-egy henger gyanánt van kiképezve, melyekben a (t) csöveken megerősített dugattyúk tolódnak el. Ezeket a dugattyúkat egy-egy (v) korong képezi, melyet két oldalt bőrből készült (z) tömítőgyűrűk foglalnak be. Eme (z) tömítőgyűrűk mindegyikére egy-egy fémkorongot húzunk, a különböző részeket pedig a (t) csőre fölcsavart (1) csavarházak segélyével foglaljak össze egy merev egésszé. Mindegyik (p q r) kamrának egy-egy csapja van, nevezetesen a (p) kamrának egy (2) csapja, a (q) kamrának egy (3) csapja és az (r) kamrának egy (4) csapja. A csapok a telítőfolyadék, illetőleg egy alkalmas nyomóközeg be- és elvezetésére szolgálnak. Az (1) födélnek ugyancsak van egy (ö) kamrája, mert a födél egy betét közbeiktatásával van a tartályon megerősítve. A kamrának a tartály felé fordult oldalán ugyancsak tizenkét harangalakú (G) élben végződő cső van alkalmazva, melyek az (5) kamrával közlekednek. Ezek az élek a másik oldalon alkalmazott élekkel egyenes vonalban szemben fekszenek. A dugattyúk vagy furatok száma a rajzban ábrázolt számtól eltérő is lehet, anrak megfelelően, hogy hány és mily méretű fát kezelünk. Ha valamely csövet nem akarunk használni, azt egyszerűen eltömjük. Az (1) födélen továbbá egy 0) csap van alkalmazva, mely az (ü) kamrával áll kapcsolatban és melyet hol a telítő folyadéknak a kamrába való bevezetésére, hol abból való elvezetésére használunk. Az (a) tartályra van a (8) manométer szerelve, továbbá a (9) légcsap, a nagy nyomású levegő bevezetésére szolgáló (10) csap és a telítőfolyadék be- és elvezetésére szolgáló (11) csap. A (12) csapon vezetjük a gőzt a gőzkígyóba, a (13) csövön vezetjük abból el. A kezelendő fákat legczélszerűbben az 1. és 4. ábrán látható módon helyezzük el a tartókocsin, melynek rekeszeinek száma és elrendezése pontosan a dugattyúk elrendezésének és számának felel meg. Ép úgy lehet az összes dugattyúkat egy és ugyanazon fatörzsre hatni engedni, a menynyiben ennek átmérője elég nagy. Lehet végül több dugattyút egy törzsre beállítani vagy különböző átmérőjű fákat egy-